Az adatokból többek között kiderül, sokkal magasabb a vágyott életkor, mint amennyit a jelenlegi statisztikák szerint élhetünk. A nők negyede, a férfiak 30%-a legalább 91 évet szeretne élni. Minden 2. honfitársunk többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, de akad olyan is, aki úgy érzi, hogy olvasással, házfelújítással, új sportok kipróbálásával vagy épp szeretkezéssel töltené a plusz éveket. A hosszú, aktív élet legfőbb gátja a válaszadók döntő többsége szerint a stressz.

Több utazás és időtöltés a családdal, barátokkal – erre vágyik a magyarok fele

Több kulturális élmény, mozgás, új ismeretek elsajátítása, sőt, segítő tevékenységek és a bolygó megmentése is szerepel tízből 1-2 ember vágyaiban, de akadnak olyanok is, akik szépirodalmat olvasnának kifulladásig, új sportokat próbálnának ki, házat építenének, szeretkeznének a plusz években, és van, aki konkrétan Mori Hamako, a világ legidősebb gamere Guinness rekordjára pályázik.
Miért pont öt évre kérdezett rá az HonestFood kutatása? Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az EU-ban mindez 5,6 évvel magasabb, 80,1 év.

„A szavak elrepülnek, a jó példa magával ragad!” – idézte magyarázatul a közmondást Giacomo Pedranzini arra, miért is tartja annyira fontosnak, hogy a HonestFood koncepció alapelvei érvényesüljenek a cégnél. „Az HonestFood egyik alappillére az emberi egészség védelme. 

Egy egészséges társadalom boldogabb, produktívabb és kevesebb kiadást jelent a társadalombiztosításnak. 

Szeretnénk, ha a magyar emberek is több aktív, egészséges évet élhetnének. De ehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen a magyarok jelentős része bevallása szerint is keveset mozog és nem táplálkozik tudatosan. Azért kezdeményeztük ezt a kutatást, hogy hiteles közszereplőkkel karöltve felhívjuk a figyelmet az egészségtudatos életmód fontosságára, és motiváljuk az embereket” – mondta Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója.

Alig mozgunk, de a tudatos táplálkozás még több ember életéből hiányzik

Honfitársaink több mint fele (57%) nem mozog heti 3 órát se, pedig jellemzően (91%) szeretünk mozogni – derül ki a felmérésből. A tudatos táplálkozás hiánya még a mozgásnál is szomorúbb képet fest: csak minden 5. magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik. Akik tudják magukról, hogy nem esznek egészségesen, azok (leginkább a nők) ezt főképp azzal indokolják, hogy a jó minőségű élelmiszer nagyon drága. Minden 10. magyar azzal hitegeti magát, hogy úgy fog sokáig élni, hogy ezért tennie sem kell különösebben. És kb. ugyanennyien (9%) pedig azt gondolják, hogy rossz géneket örököltek, és ezért nem tehetnek semmit a hosszú élet érdekében.

„Tévhit, hogy spórolva nem lehet tudatosan étkezni. Egyébként is, de jelen élelmiszerárak mellett különösen javasolt a menütervezés és az ahhoz kapcsolódó pontos bevásárlólista. Menütervezésnél legyünk minél változatosabbak, kerüljük a szélsőséges étrendet. Jobb minőségű alapanyagokkal az adagok csökkentésén is érdemes elgondolkozni, hiszen a magyarok többségének van súlyfeleslege. 

Már azzal is sokat tehetünk az egészségünk érdekében, ha figyelünk a termék kalória-, cukor- zsír- és sótartalmára, és hogy milyen és mennyi adalékanyag található az élelmiszerben

 – mondta Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője az HonestFood kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők

A magyarok háromnegyede legalább 76 éves koráig szeretne élni, de csak 53%-a gondolja azt, hogy meg is éri ezt a kort. A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők, a nők negyede, a férfiak 30%-a szeretne legalább 91 évet élni. Magas azok aránya, akik még ennél is tovább élnének. Arányaiban a nők többsége (21%) 81-85 éves koráig szeretne élni.

Tudjuk, hogy tenni kellene a hosszú életért, szeretnénk is sokáig élni, de a viselkedésünk nem ezt mutatja

A magyarok 75%-a szeretne sokáig élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22%-uk “élek, ameddig élek”- szemlélettel rendelkezik és csak a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet. A magyarok nagy része tisztában van azzal, hogyha szeretne sokáig aktívan élni, akkor azért tennie is kell. Azok között, akik szeretnének sokáig élni, pusztán minden 6. érzi úgy, hogy mindent meg is tesz ezért, minden 2. gondolja, hogy jó úton halad, de még lenne mit tennie, és minden 3. bevallja, hogy nagyon keveset tesz ennek érdekében. 

Tóth Vera, énekes elmondta, hogyha ő pár éve nem fogy le, akkor annak nagyon komoly egészségügyi következményei lettek volna. „31 évesen már nem úgy ketyegett a szívem, ahogy kellett volna. Ez döbbentett rá arra, hogy változtatnom kell. És persze azonnal akartam az eredményeket, mert mi magyarok nem vagyunk türelmesek. De rájöttem, hogy ehhez még a műtéti segítség mellett is idő kell. Aztán szépen lassan lefogytam 50 kilót. Ma már mindent eszem, de figyelek a minőségre és a mennyiségekre is, és figyelem a testem reakcióit.”

Mindenki stresszel

Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65%), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68%) különösen kiemelkednek.
A több mozgás, aktívabb élet (48%) és a tudatosabb táplálkozás (45%) kerültek még dobogóra. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban és aktívabban élhessenek. A válaszadók negyede szerint fontos ebben a megfelelő mennyiségű pihenés, minden 5. magyar pedig a minőségi családos, barátos időtöltést is nélkülözhetetlennek tartja ehhez. Az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok. A közösségi élet csak minden 20., míg a szakmai kiteljesedés csak minden 50. válaszadó szerint hosszabbíthatja meg az aktív, egészségben töltött életévek számát.

Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó rávilágított arra, hogy a stressz csökkentésének egyik legjobb módja a mozgás. „Kutatások bizonyítják, hogy már akár napi fél óra intenzív mozgás javíthatja a kedélyállapotunkat, továbbá egy-egy mozgástípus kifejezetten alkalmas arra, hogy a gondolatainkat rendezni tudjuk. Ráadásul aki sportol, az sokkal magabiztosabb az élet minden területén” – tette hozzá az olimpikon.

A KOMETA nemcsak a mozgást, hanem az önkéntes munkát is díjazza

A mozgás apró lépésekkel is beépíthető a mindennapokba, véli a KOMETA ügyvezető igazgatója. Erre ösztönzésként a vállalat napi bruttó 300 helyett immár 400 forinttal jutalmazza azokat, akik naponta tesznek valamit, többet mozognak az egészségesebb életmód kialakítása érdekében. Mint ahogy a havi 500 önkéntes munkát vállalók pedig túlórapénzként elszámolt kiegészítést is kapnak a karitatív munkáért. A KOMETA-nál tavaly májusban, a Tour de Hongrie utolsó etapján jelentették be, hogy napi bruttó 300 Ft-ot kapnak a KOMETA-nál azok a dolgozók, akik aznap kerékpárral, gyalog, futva, netán hagyományos rollerrel érkeznek munkába. Az elmúlt közel másfél évben 30-50 kolléga rendszeresen igénybe vette ezt a bónuszt, amit az inflációs környezetre való tekintettel szeptember 1-jétől bruttó 400 Ft-ra emeltek, sőt, idén ősztől már a konditermi mozgást és az úszást is ugyanígy jutalmazzák. 
Az HonestFood reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a magyarok 17%-a visszaadna valamit a bolygónak, 13%-a segítő tevékenységet végezne, ha kapna plusz 5 aktív életévet. A KOMETA erre válaszul önkéntes programot indít. Létrehoznak egy 500 órás havi keretet, amelyre október 1-jétől a kollegák feliratkozhatnak, és amit a KOMETA óránként bruttó 2500 Ft-tal jutalmaz.

A borítókép forrása: Adobe Stock