A tévhitek ellenére nem szükséges teljesen mellőzni nagy melegben a zsírokat étrendünkből. A telített zsírok visszafogott fogyasztása ugyan jogos, de emellett előnyös a növényi zsírforrások, például olajos magvak, növényi olajok, valamint a halak beiktatása az étrendbe, mivel ezek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.
A hidegen sajtolt olajok ezek közül is kiemelkednek: gazdagok E-vitaminban, fito-tápanyagokban és antioxidánsokban, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint segíthetnek bizonyos daganatok megelőzésében.
Bár a magyarok 10-35 százaléka folytat valamilyen mentes diétát, amelyből allergia vagy ételérzékenység miatt kizár bizonyos ételeket , egészségünkre jótékony hatással van az, ha tányérunkon színes ételek palettája szerepel, változatosan táplálkozunk és nem folytatunk egyoldalú étkezést. Shenker-Horváth Kinga az Eisberg dietetikus szakértője reagált a zsírokkal és olajokkal kapcsolatos hiedelmekre és tévhitekre.
Az olajokkal kapcsolatos egyik leggyakrabban előforduló hiedelem az, hogy a zsírok nem férnek bele a diétába, és csak egészségtelenek lehetnek a szervezet számára. „A zsírok számos alapvető élettani mechanizmusban vesznek részt a szervezetünkben amellett, hogy energiát biztosítanak. Egészségünk megőrzése szempontjából nem csak az a fontos, hogy mennyi zsírt fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen zsiradékot” – mondja Shenker-Horváth Kinga sportdietetikus, táplálkozástudományi szakember.
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokoknak számítanak, ezek kialakulásában hangsúlyos szerepet játszik a telített zsírok túlzott bevitele, ezért ezek fogyasztását valóban érdemes korlátoznunk. A telített zsírok fő forrásai az állati élelmiszerek, pl. a zsíros húsrészek, a szárnyasok bőre, kolbászfélék, pástétomok, tejszín, disznó-, kacsa-, libazsír, valamint növényi források közül a kókuszzsír és a pálmaolaj.
Azonban, a dietetikus szerint a növényi zsírforrásoknak - az olajos magvaknak, a növényi olajoknak (a kókuszzsír és a pálmaolaj kivételével) -, valamint a halaknak, halolajoknak a fogyasztása éppen, hogy előnyös a szervezet számára, hiszen ezek döntően telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyeknek szív-érrendszeri védőhatást tulajdonítanak. A növényi olajoknak általában a különféle magok, hüvelyesek, dió- és mogyorófélék szolgálnak alapjául. „Az egészségtudatos étkezés szerint az olajos magvakból heti 2-3 alkalommal egy félig zárt maréknyit (kb. 20 g, 120 kcal) javasolt fogyasztani, a növényi olajokat pedig naponta 1 evőkanál (kb. 100 kcal) mennyiségben használjuk. Halak (pl. busa, pisztráng, kecsege, tengeri halak) hetente legalább egyszer szerepeljenek az étrendünkben” – teszi hozzá a dietetikus. Kifejezetten előnyösek a szervezet számára a hidegen sajtolt, finomítatlan olajok, melyek zsírsavösszetételükből adódóan a hőre érzékenyebbek, ezért ezeket nem javasolt hevíteni, hidegen, például salátára locsolva élvezzük ki ízüket.
Hidegen sajtolt növényi olajok előnyei
A „hidegen sajtolt” olajokat nem finomítják, a kíméletes préselési módnak köszönhetően tökéletesen megőrzik a magok természetes ízét, valamint a bennük rejlő egészségvédő tápanyagokat és növényi eredetű bioaktív hatóanyagokat. Emellett értékes tápanyagtartalmuknak köszönhetően egyszeresen és többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakban, E-vitaminban, fito-tápanyagokban és antioxidánsokban gazdagok. Sőt, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, szerepet játszhatnak bizonyos daganattípusok megelőzésében, valamint felveszik a harcot a szabadgyökök káros hatásai ellen.
