hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. október. 19., kedd - Nándor.
hirdetés

Mit ér az élelmiszer ha magyar?

Az export állt a középpontban a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című szakmai konferenciáján, ám a hazai élelmiszer sok előadásban és kerekasztal-beszélgetésben kapott hangsúlyos szerepet. A résztvevők arra is keresték a válaszokat, hogy merre érdemes terjeszkednie a hazai élelemiszerexportnak és melyek az ebben rejlő nehézségek? Persze szó esett a nagy mumusról: a munkaerőpiaci válságról is. 

hirdetés

„A világ gazdasága értékláncba szerveződött, ebben kell megtalálniuk a helyüket a magyar vállalkozásoknak” – fogalmazott Zsembery Levente kockázatelemző, az X-Ventures vezérigazgatója és a HVCA elnöke. Az egyik óriási lehetőség a magyar cégek számára a kínai piacban rejlik. A Kína itt, Magyarország ott? - című – teltházas – beszélgetésen elhangzott, hogy soha nem voltak olyan jók a kínai – magyar kapcsolatok, mint ma.

Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa, az agráriumban, a környezetvédelemben és a vízgazdálkodásban lát export – és együttműködési lehetőségeket a magyar vállalkozások számára. „Kína területének csak 6 százaléka megművelhető, így ebben a szektorban óriási importigény lesz. A gazdaság erősödése következtében növekszik a belső kereslet és egyre nagyobb importigény mutatkozik a komoly minőségi termékek iránt” – mondta. A nagy kérdés az, hogy az agrárium rendelkezik-e elegendő árualappal? Elképzelhető ugyanis az a helyzet, hogy mire bevezetik a terméket a hatalmas ázsiai ország piacán, addigra nem lesz elegendő készlet – elemeztek a szakértők. Pont ezért együttesen, országosan, vagy regionálisan kellene gondolkodniuk a szereplőknek, például a tokaji borvidéknek. Ehhez csatlakozott Pető Ernő a ChinaCham elnöke is, aki szerint a verseny mellett együttműködésre is szükség van, hogy megfelelő kapacitást tudjunk mutatni. Pető Ernő elmondta azt is, hogy a lehetőségek óriásiak, annak mentén is, hogy az általában csak „új selyemútként” emlegetett kereskedelmi útvonal elnevezése alapvetően téves: Kína nem új útvonalakat hoz létre, hanem egészen egyszerűen új gazdaságpolitikájában nyugati nyitást hajt végre.

A logisztika persze kulcsfontosságú – Nagy Gábor a COSCO Shipping Lines kínai állami hajótársaság magyarországi vezetője elmondta, hogy a vállalat nemrégiben vásárolta meg Pireusz kikötőjét, de az észak-adriai kikötőket is figyelemmel kísérik. A résztvevők hangoztatták, hogy a kínai befektetési kultúra még tanulófázisban van – meg kell ismerni az országban működő gazdasági gondolkodást – ehhez azonban még agilisabb állami szerepvállalás is szükséges.

Egy millió új munkavállaló – de nem nálunk

Schöberl Márton a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója globális gazdasági és társadalmi változásokat boncolgató előadásában elmondta, hogy 2050-re a Föld lakossága 9 milliárdra nő, a népesség 70 százaléka pedig városokban fog élni, és egy globális középosztály fog kialakulni. Az erősödő versenyben pedig a szakképzett munkaerő költsége nőni fog.

Az esemény állandó vendége volt a munkaerőpiaci válság, szinte minden előadásban és beszélgetésben szóba került. A Gazdasági honfoglaló - című beszélgetésben a magyar cégek kárpát-medencei terjeszkedésével kapcsolatban is számtalanszor felmerült a munkaerő kérdése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy itthon a munkából tartósan kimaradtakat nem lehet visszavezetni a munka világába. Barkóczi István a Fux Zrt. tulajdonosa és ügyvezetője elmondta, hogy ő bár 30 százalékkal növelte a béreket egy év alatt, de még így is munkaerőhiánnyal küzd. Felemlegették azt is, hogy teljesen fölösleges és illuzórikus azt várni, hogy a határon túlról, vagy a környező országokból pótolni tudjuk a munkaerőt. Mint kiderült, Ukrajnában például nincs mozdítható fölös munkáskéz: a háború miatt a Donyeck-medencéből elmenekülő munkásokat lefölözte a lengyel és a cseh munkaerőpiac, majd egy millió munkás került be ezekbe a gazdaságokba.

„Egyszerűen nem tudunk annyit fizetni, hogy érdemes legyen hozzánk jönni” – hangzott el. A megoldás állami bérfejlesztés lehetne. Egy jövőbeli megoldásként pedig elhangzott, hogy a munkaerőközvetítés egy formája lesz az ipari robotok és technológia közvetítése.

Nagy lehetőségek az agráriumban

A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Losó Adrienn, a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával foglalkozó Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, miután a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós előírások. Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi- és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban két és félszeresen túltelített a piac és ez a mennyiség exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá. Hozzátette azt is, hogy olyan jó a híre a magyar gabonának külföldön, hogy például a volt jugoszláv államokban, jóval magasabb áron tudják értékesíteni a gabonát, mint a szerb versenytársak.

A GMO-mentes takarmányra és alapanyagra egyre nagyobb az igény – mondta el Czibere Attila a TVP – Gabona Kereskedőház Kft. ügyvezetője. Az ügyvezető elmondta, hogy a termelésük 20 százaléka export piacra kerül. Kiemelte, hogy Németországban nagy híre van a hazai paprikának is, valamint a jó minőségű gyümölcsnek: a német lekvárokon nagy százalékban használják alapanyagként. Persze az élelmiszeripart is súlyosan érinti a munkaerőhiány. Kőrösi András elmondta, hogy ők folyamatos gépesítéssel oldják meg a problémát: az elmúlt időszakban csomagoló és zsákoló gépsorokba ruháztak be. Nagy egyetértés volt abban, hogy valószínűleg hosszú távon a gépesítésben gondolkozó cégek fognak túlélni, valamint, hogy az élelmiszerben, mint exportcikkben óriási lehetőségek vannak, hiszen a túlnépesedés globális probléma, Magyarországnak pedig 60 százaléka megművelhető.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.

Kékgalléros konferencia 2021-ben is!