Nagy István szerint tovább kell küzdenünk érdekeinkért a KAP tekintetében
Garanciákra van szükség, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek elfogadása méltányos, objektív és átlátható legyen – jelentette ki Nagy István tárcavezető a visegrádi négyek agrárminisztereinek budapesti csúcstalálkozóját követően.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy június végén az Európai Unió agrárminisztereinek sikerült elérniük az előzetes politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a három Közös Agrárpolitika alaprendeletről, ez azonban még nem jelenti a jogalkotási folyamat végét. További erőfeszítéseket kell ugyanis tenni a V4-országok érdekeinek megvédéséért. Hozzátette, a KAP stratégiai terveinek benyújtása és az Európai Bizottság általi elfogadása kulcsfontosságú kérdés az egész reform szempontjából. Nagy István szerint a magyar álláspont egyértelmű: a szubszidiaritás jegyében biztosítani kell a tagállamoknak a jogot, hogy az alapjogszabályok adta keretek között saját hatáskörben hozhassák meg azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nemzeti sajátosságaikhoz igazíthassák az új KAP végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a stratégiai tervek elfogadása során meg kell akadályozni, hogy a Bizottság visszaéljen a ráruházott hatalommal és rákényszerítse a tagállamokra a saját akaratát, ami sokszor ellentétes az egyes országok nemzeti agrárérdekeivel – emelte ki a tárcavezető. Éppen ezért a Visegrádi Négyek Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával kiegészülve közös nyilatkozatban rögzítették alapvető elvárásaikat a Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek elfogadási folyamatáról budapesti találkozójukon.

A miniszter a fenntartható élelmezési rendszerek kapcsán elmondta, hogy hazánk kiemelten kezeli a kérdést. Így lehet biztosítani ugyanis az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való hozzáférést, az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi gazdasági szereplőjének méltányos kezelését, valamint figyelembe venni a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait. Kifejtette, a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc fenntartható növekedése érdekében elengedhetetlen a digitalizáció, ami megoldást jelenthet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére is. Jelenleg az Európai Unióban körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek aránya Magyarországon csökken, azonban természetesen sok még a teendő ezen a területen is, mint ahogyan abban is, hogy tovább emeljük a vidéki élet minőségét – hangsúlyozta a tárcavezető.