A húsvéti ünnepkörhöz szorosan hozzátartozik a tojás és a nyúl, mint termékenységi szimbólumok. A magyar háztartások közül legtöbben – a háztartások mintegy harmada – továbbra is hagyományos csokoládéfigurákat vásárol. Valamivel kisebb arányuk – kevesebb, mint egyötödük – vásárol húsvéti ajándékcsomagot, illetve meglepetést tartalmazó tojásokat.

Tavaly a húsvéti szezon a csokoládépiacon mind márciusban, mint pedig áprilisban éreztette hatását, hiszen az ünnep április 9-ére esett, így a háztartások már március során elkezdték beszerezni a húsvéti édességeket. Ezzel szemben 2011-ben április végére esett az ünnep, ennek megfelelően a szezon is áprilisra tolódott át. Minden második háztartás jellemzően 2-3 vásárlás alkalmával szerzi be az ünnepeken elfogyasztott húsvéti csokoládéfigurákat vagy ajándékcsomagokat.

A háztartások húsvéti édességekre legtöbbet hipermarketben költenek: a húsvéti csomagok esetében a csatorna forgalmi részesedése 36 százalék, míg a csokoládé figurák esetében 44 százalék. A hagyományos csokoládé figurák esetében a kisboltok szerepe is számottevő, a forgalom közel hatodát adják – a szupermarketekhez hasonlóan. A húsvéti csomagok forgalmában a hipermarket csatorna mellett a diszkontok részesedése is igen jelentős, a két csatorna együttesen a forgalom 70 százalékát adja.

A húsvéti csomagok és a húsvéti csokoládé figurák forgalmának megoszlása a kereskedelmi csatornák között a háztartások költése alapján, 2012. március-április (az adatok százalékban megadva)

Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária

Az ajándékot tartalmazó tojásokat jellemzően a fiatal, 40 évesnél nem idősebb háziasszony vezette gyerekes családok vásárolnak. Ezzel szemben a húsvéti ajándékcsomagok vásárlói között az idősebb, nagyvárosi háztartások szerepelnek nagyobb súllyal, ahol már nincs 14 évnél fiatalabb gyermek a családban. Vélhetően tehát nem saját fogyasztásra, hanem a külön háztartásban élő hozzátartozóknak, unokáknak kedveskednek vele. A nagyvárosok szerepe érthető, hiszen ilyen ajándékcsomagok elsősorban a modern kereskedelmi csatornákban – főként a hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban – kaphatók.

Jövedelem szempontjából nem kiemelkedő egyik vásárlói szegmens sem a szezonális édességek piacán, a hagyománykövetés miatt az alacsonyabb jövedelmi kategóriába eső háztartások is vásárolnak húsvéti édességeket ugyanúgy, mint a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy a különböző jövedelmi kategóriákba tartozó háztartások költése hogyan alakul teljes csokoládé-költésükhöz képest, akkor látható, hogy az alacsonyabb jövedelműek arányosan többet költenek húsvéti édességekre, vagyis bár csokoládévásárlásaikon általánosságban spórolnak, a húsvéti szezonális édességeket még mindig megveszik.

A húsvéti időszak másik slágerterméke a sonka. A háztartások teljes éves fogyasztási cikk kiadásaiknak 8 százalékát költik el feldolgozott húskészítményekre, összesen közel 230 milliárd forintot. A feldolgozott húskészítmények piacából 6 százalékkal részesedik a sonka. Elsősorban az áremelésnek tudható be, hogy 2012-ben több mint 12 százalékkal nőtt a sonka értékesítéséből származó forgalom, miközben mennyiségi növekedés ebben a szegmensben nem történt, azaz nagyjából ugyanannyi sonka fogyott 2012-ben, mint az előző évben. A sonkavásárlási csúcsidőszak egyértelműen a húsvét: az előző évben március-április során vásárolták meg a családok a teljes éves eladott mennyiség több mint felét. A háztartások több mint kétharmadának a kosarába kerül sonka az év során legalább egyszer, azonban a tavasz első két hónapjában érzékelhetően megugrik, közel duplájára bővül a vásárlók száma egy átlagos hónaphoz képest.