A teljesítményorientáltság, a munkahelyi unalom és a személyiségvonások közötti kapcsolatot vizsgálta 210 magyar munkavállaló online megkérdezésével Marót Janka Laura, Szabó Zsolt Péter és Gulyás Réka, a Corvinus és az ELTE kutatócsoportjában.

A vizsgálat két nárcizmustípust különített el: az ún. grandiózus nárcizmust, amely magabiztossággal, erős önérvényesítéssel és magas önértékeléssel járhat együtt, valamint a sérülékeny nárcizmust, amely inkább bizonytalansággal, kritikára való érzékenységgel és védekező működéssel függ össze. Az eredményekről idén májusban számoltak be a Current Psychology folyóiratban.

Bár a kutatók előzetesen azt várták, hogy az unalmasnak érzett munkahelyi helyzetek gyengítik majd a grandiózus nárcisztikus jegyekkel rendelkezők tökéletességre törekvését, ennek az ellenkezője történt. Minél unalmasabbnak élték meg a munkájukat, annál erősebb volt náluk a kapcsolat a grandiózus nárcizmus és a magas teljesítménystandardok között.

„Az unalom nem mindenkinél jelenti ugyanazt. Egyes, erősen teljesítményorientált munkavállalók számára akár jelzés is lehet arra, hogy bizonyítaniuk kell: képesek kitartani akkor is, amikor a feladatot nem tartják izgalmasnak”

– mondta Marót Janka Laura, a kutatás vezető szerzője, a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének kutatója.

A grandiózus nárcizmus inkább a perfekcionista törekvéssel függött össze, ami azt jelenti, hogy valaki magas célokat tűz ki maga elé, és igyekszik kiválóan teljesíteni. A sérülékeny nárcisztikus jegyekkel rendelkezőkre ezzel szemben inkább a perfekcionista aggodalom jellemző, ami a hibázástól, kritikától és elégtelenségtől való félelemmel jár.

A kutatás rámutat, hogy a személyiség és a munkahelyi helyzet illeszkedése fontosabb lehet annál, mint hogy egy-egy vonást egyszerűen jónak vagy rossznak címkézzünk. Az eredmények ugyanis nem jelentik azt, hogy a nárcizmus munkahelyi szempontból általában előnyös lenne, hiszen az arroganciával, versengéssel és visszajelzésekkel szembeni ellenállással járhat együtt.

Bár az unalmat nem mindig lehet kiiktatni – különösen olyan munkakörökben, ahol ismétlődő feladatokra is szükség van –, ilyenkor is érdemes figyelni arra, hogy kinek milyen motivációs környezet segít fenntartani a teljesítményt. A monotonitás egyeseknél romboló, másoknál viszont, megfelelő keretek között, akár teljesítményösztönző jelzés is lehet.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock