A németországi hasmenésjárvány kapcsán a figyelem középpontjába került az Európai Unió elektronikus gyorsriasztó rendszere is. Az ugyan a mai napig nem tisztázott, hogy felelőtlenség, vagy éppen bioterrorizmus áll az ügy hátterében, a riadólánc azonban betöltötte küldetését, annak ellenére is, hogy a rajta keresztül kapott információkkal kapcsolatos kommunikáció volt végzetesen hibás. Mennyit ér a riadólánc, és mit tehetünk mi, magyarok a hasonló esetek elkerülése érdekében?

A belföldi tojásfogyasztás egyik napról a másikra 15-20 százalékkal csökkent, a termelői árak pedig a darabonkénti 14-15 forintról 2-3 forinttal estek a német dioxinbotrány hatásai miatt. A hazai termékek fogyasztását ösztönözné az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával a Baromfi Terméktanács.

2011. január 8.-án ellenőrzést végzett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a SPAR Magyarország Kft. egyik áruházában. Németországból származó tojást vittek el bevizsgálásra. A Hatóság megállapítása szerint mind a három bevizsgált tojásminta esetében a vizsgálati eredmények negatívak, azaz a tojásokban nem találtak dioxin szennyezettséget – tartalmazza a SPAR közleménye.

Magyarországra nem érkezett dioxinnal szennyezett tojás – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön.

Somogy megyében német importból származó tojást kedd délutánig nem találtak az élelmiszerbiztonsági revizorok. A Sonline kedden megtudta: az egyik somogyi élelmiszer-előállítónál 22 olyan német sertéshús tételt fedeztek fel, amely tavaly november óta érkezett hazánkba.

Első ízben mutattak ki dioxint sertéshúsban, a minta olyan állatból származik, amelynek gazdája a botrány nyomán kétes hírnévre szert tett schleswig-holsteini üzemből szerezte be az állatai hízlalásához szükséges tápot – ismertették a hannoveri mezőgazdasági minisztériumban kedden.

Az újabb, dioxinnal kapcsolatos eredmények felizzítják a Németországban kialakult vitát a fogyasztóvédelemről – a szennyezett tojás ügyében már a szövetségi kormányzat hatásköre is szóba került.

A német dioxin-botrány kapcsán felidézünk az elmúlt évekből néhány ismertté vált nagyobb hazai élelmiszer-szennyezési esetet.

Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek, erről az Európai Unió gyorsriasztási rendszere (RASFF) tájékoztatta a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Mébih) – közölte a Mébih honlapján.