Csak 39%-nak van teljes körű, a kiberkockázatokat is kezelő működésfolytonossági terve

Jelenleg már a biztonsági és pénzügyi vezetők 84%-a számít a kiberbiztonsági költségvetés emelkedésére a következő tizenkét hónapban, szemben az egy évvel korábbi 78%-kal. A PwC 2027-es Global Digital Trust Insights felmérésében megkérdezettek fele ugyanakkor az AI-rendszereket célzó támadásokat azok közé a fenyegetések közé sorolja, amelyek kezelésére szervezete a legkevésbé felkészült. 

A 71 ország és terület közel 4000 üzleti és technológiai vezetőjének véleményét összegző kutatásból kiderül, hogy az egyre fejlettebb AI-modellek elterjedésével a biztonsági vezetők 58%-a teszi a következő év legfontosabb kiberbiztonsági költségvetési prioritásai közé a mesterséges intelligenciát. Azonban a megkérdezettek mindössze 39%-a rendelkezik teljeskörűen formalizált és integrált működésfolytonossági tervvel, amely a kiberkockázatok átfogó kezelésére is kiterjed.

Arra a kérdésre, hogy mely kiberfenyegetések kezelésére vannak a szervezetek a legkevésbé felkészülve, a biztonsági vezetők fele (50%) az AI-rendszereket célzó támadásokat sorolta a legfontosabbak közé. Ezt a felhőalapú megoldásokhoz kapcsolódó fenyegetések (40%), a harmadik felekhez köthető biztonsági incidensek (34%), valamint a zsarolóvírus-támadások (33%) követik.

„Az AI-ra fordított beruházásoknál az üzleti ambíciónak és a biztonsági felkészültségnek együtt kell haladnia. A vezetőknek nemcsak azt kell meghatározniuk, hol teremthet értéket a mesterséges intelligencia, hanem azt is, hogyan védik meg a működéséhez szükséges adatokat, az AI-rendszereket és a rájuk épülő üzleti folyamatokat. Az AI-biztonság ezért nem utólagos technikai kiegészítés, hanem az üzleti tervezés része: világos felelősségi körökkel, megfelelő kontrollokkal és emberi felügyelettel kell megalapozni a technológia megbízható alkalmazását. A cél, hogy a vállalatok a kockázatok tudatos kezelése mellett válthassák üzleti értékre az AI-ban rejlő lehetőségeket”

– fogalmazott Durojaiye Peter, a PwC CEE Chief Commercial Technology Officere.

„A kiberbiztonság végső célja nem csupán a vállalat védelme, hanem az is, hogy kellő biztonságot teremtsen a fejlődéshez. Miközben a szervezetek igyekeznek kiaknázni az AI-ban rejlő lehetőségeket, a kiberrezilienciának üzleti képességgé kell válnia, és már a kezdetektől be kell épülnie a felsővezetői döntéshozatalba. A kutatás szerint számos szervezet továbbra sincs megfelelően felkészülve a gyorsan változó kiberbiztonsági környezetre. Azok a vállalatok, amelyek ezen a téren jól teljesítenek, magabiztosabban innoválhatnak, és fennakadások esetén is fenntartják működésüket”

– mutatott rá Nagy Dániel, a PwC közép-kelet-európai kibervédelmi tanácsadó csapatának igazgatója.

A kibervédelem vezetői szinten kezdődik

A kibervédelem erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a kiberbiztonsági szempontok a felsővezetői döntéshozatalban is megfelelő hangsúlyt kapjanak – mutat rá a felmérés. Az idei adatok viszont azt mutatják, hogy az élvonalbeli AI-modellekhez kapcsolódó sérülékenységek növekedése ellenére a vállalatok átlagosan mindössze hármat vezettek be a kutatásban vizsgált hét adatkockázat-kezelési intézkedés közül. Ráadásul a válaszadók csupán 5%-a vezette be teljeskörűen mind a hét intézkedést, szemben a tavalyi 7%-kal.

Bár a vezérigazgatók, valamint a biztonsági és kockázatkezelési vezetők egyharmada (33%) szerint szervezetükben már van külön AI-hoz kapcsolódó szerepkör – például chief AI officer pozíció vagy AI board –, kevesebb mint felük ért határozottan egyet azzal, hogy a kiberkockázatok kezelése állandó napirendi pontként van jelen az igazgatósági (47%), illetve a felsővezetői megbeszéléseken (45%).

KATTINTSON, ÉS NEVEZZEN!

A STRIX Award ismét keresi a legjobb hazai vállalati AI-megoldásokat.

Első határidő: 2026. november 16. (éjfél)
Második nevezési határidő: 2026. november 23. (éjfél)
Utolsó nevezési határidő: 2026. november 26-án (éjfél)

Kapcsolat

Iklódy Péter 
[email protected]

Az AI erősítheti a kibervédelmet, de az autonóm működés iránt alacsony a bizalom

A kibertámadások sebessége egyre inkább meghaladja az emberi reagálás lehetőségeit, ezért az AI jelentősen támogathatja a biztonsági csapatok munkáját. A technológia iránti bizalom viszont továbbra is alacsony, különösen az autonóm AI-ügynökök alkalmazásával kapcsolatban.

A biztonsági és kockázatkezelési vezetők az AI-alapú támadások közül az autonóm botnetek általi incidensekre (53%), az adversarial (megtévesztéses) támadásokra (52%) és az adatmérgezésre (52%) érzik legkevésbé felkészültnek szervezetüket. A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági alkalmazásának legfontosabb területei közé a fenyegetések észlelését és a riasztást (50%), valamint az adathalász támadások felismerését és kezelését (42%) sorolták. Ugyanakkor csupán ötödük (22%) engedélyezné, hogy az AI-ügynökök teljesen autonóm módon hajtsanak végre kiberbiztonsági feladatokat.

Az AI-ügynökök önállóbb alkalmazásának még komoly korlátai vannak. A válaszadók több mint fele (55%) a technológia megbízhatóságát és érettségét a három legfontosabb akadály közé sorolta. 46% a mesterséges intelligencia által hozott döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot és azok megmagyarázhatóságát emelte ki. A CISO-k (kiberbiztonsági vezetők) közel fele (44%) pedig az AI felügyeletéhez és irányításához szükséges munkavállalói készségek hiányát hangsúlyozta.

„A mesterséges intelligencia a kiberbiztonság mindkét oldalát alakítja, hiszen segítségével gyorsabb és hatékonyabb lehet a reagálás és a támadás is. De azon túl, hogy eszközt ad, használata akár újabb lehetőségeket is nyit a támadásra, és ezzel együtt a reziliencia növelésére is. Ezért kiemelten fontos a megfelelő és támogató irányítási környezet kialakítása, az emberi kontroll biztosítása és a kapcsolódó kitettségek iteratív elemzése, hogy az AI-eszközök, mint bármely új technológia, valóban üzleti értéket teremtsenek a kockázatok minimalizálása mellett””

– emelte ki Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csapatának igazgatója.

A vállalatok több fronton erősítik kiberrezilienciájukat

Az új típusú kiberkockázatokra reagálva a szervezetek egyre több területen erősítik ellenálló képességüket. A megkérdezettek több mint fele (54%) multicloud- vagy hibridfelhő-stratégiát alkalmaz, míg mások a regionális adat- és technológiai tartalékok erősítésével (47%), illetve az infrastruktúra meghatározott joghatóságokon belüli elhelyezésével (37%) igyekeznek csökkenteni az értékláncukban jelentkező koncentrációs kockázatokat.

Ahogy a geopolitikai tényezők egyre nagyobb hatással vannak a kiberkockázati környezetre, a válaszadók fele a beszállítókkal, harmadik felekkel és az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatkezelési gyakorlatát is átalakítja.

Egyes vállalatok menedzselt szolgáltatásokat is igénybe vesznek, ezek közül a mesterséges intelligencia a legfontosabb fókuszterület 53%-kal. Mindemellett a szervezeteknek a speciális kiberbiztonsági és AI-szakértelemmel rendelkező szakemberek hiányával is meg kell küzdeniük.

Fotó: Adobe Stock/premium x, AI-generált