A világ halászati és akvakultúra termelése új csúcsot öntött, miután utóbbi – először a történelemben – meghaladta a halászat kibocsátását – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.
A 2024-es a halászat és akvakultúra helyzetéről szóló jelentés szerint a globális összkibocsátás 2022-ben elérte a 223,2 millió tonnát, ami 4,4%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. Ezen belül 185,4 millió tonnát tettek ki a vízi állatok és 37,8 millió tonnát az alga.
„A FAO üdvözli ezen fontos eredményeket, azonban további transzformatív és adaptív lépéseket látunk szükségesnek a hatékonyság, igazságosság, az ellenálló képesség és a fenntarthatóság növelésére a vízi élelmiszertermelés esetében és hogy megszilárdítsuk a szektor szerepét az élelmezésbiztonságban, a szegénység felszámolásában és a fenntartható kormányzásban” mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója. „Ezért a FAO kiáll a kék átalakulás mellett, hogy biztosítani lehessen a termelés, a táplálkozás és a környezet javítását mindenki számára.
Rekordot döntött az akvakultúra
A történelemben először 2022-ben haladta meg az akvakultúra kibocsátása a halászatét, ezzel a vízi állatok fő forrásává vált. A globális akvakultúra termelés ugyanis elérte a 130,9 millió tonnát, ami a teljes globális víziállat-termelés 51%-a.
A tengeri és édesvízi növények és állatok tenyésztésének növelése bizonyítja a szektorban rejlő potenciált, hogy hozzájáruljon a vízi élelmiszerek iránti világszerte növekvő igény kielégítéséhez. A további bővülés és intenzifikálódás azonban a fenntarthatóságot és a helyi közösségek érdekeit kell hogy szem előtt tartsa.
Jelenleg az országok egy kis csoportja dominálja a szektort. Tíz ország (Kína, Indonézia, India, Vietnám, Banglades, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Norvégia, Egyiptom és Chile) adja a teljes termelés 89,8%-át. Közben sok afrikai és ázsiai ország nem használja ki a teljes kapacitását. Célzott politikák, technológia- és tudásátadás és felelős beruházások kulcsfontosságúak lennének a fenntarthatóság erősítéséhez az akvakultúra szektorban, főleg Afrikában.
Bővülő fogyasztás
A vízi élelmiszerek rekordnagyságú termelése rámutat az ágazatban rejlő lehetőségre az éhezés és alultápláltság felszámolásában. A vízi eredetű élelmiszerek globális fogyasztása elérte a 162,5 millió tonnát 2021-ben. A globális népességnövekedés üteméhez képest ezen érték közel kétszeres sebességgel nőtt 1961 óta: a 9,1 kg per fő mennyiségről 20,7 kg-ra emelkedett 2022-re.
A vízi állatok mintegy 89%-a kerül közvetlenül emberi fogyasztásra, a többi közvetetten vagy nem élelmiszercélú felhasználásra kerül, például hallisztként vagy halolajként.
A fogyasztás további növelése fenntartható forrásból szerte a világon kritikus fontosságú az egészséges táplálkozás szempontjából. A vízi élelmiszerek magas minőségű fehérjét tartalmaznak (az állati eredetű fehérjefogyasztás 15%-t és a teljes fehérjebevitel 6%-át lefedve) és jelentős tápanyagokat is, mint az omega-3 zsírsavak, ásványi anyagok és vitaminok. 2021-ben 3,2 milliárd ember esetében az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztás több mint 20%-át fedezték a vízi eredetű élemiszerek.
A halászat egyre fenntarthatóbb
A globális halászati ágazat stabilan teljesített az elmúlt közel 40 évben. 2022-ben a szektor kibocsátása meghaladta a 92,3 millió tonnát, ezen belül is 11,3 millió tonnát tett ki az édesvízi és 81 millió tonnát a tengeri fogás nagysága. Elmondható, hogy a halászat az akvakultúra szektor bővülése mellett is meg tudta őrizni fontos szerepét az emberi táplálkozásban.
A biológiailag fenntartható módon lehalászott tengeri állatok aránya 2021-re 62,3%-ra csökkent, ami 2,3%-os mínusz 2019-hez képest. A termelés szintjét tekintve azonban a FAO által felügyelt fogások mintegy 76,9%-a volt biológiailag fenntartható módon lehalászva 2021-ben. Ez mutatja, hogy a hatékony halgazdálkodás szerepét az állományok fenntartásában és a termelékenység növelésében, aláhúzva annak sürgősségét, hogy a sikeres szakpolitikákat terjesszük a negatív folyamatok megállítása érdekében.
A hazai szakmaközi szervezet a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) beszámolója szerint az Európai Unió jelenti a világ egyik legnagyobb halfogyasztó piacát mintegy 5 millió tonna éves halfogyasztással. Ugyanakkor az uniós országok haltermelése – ideértve a rákokat és puhatestűeket egyaránt – mintegy 1,4 millió tonna, vagyis mindössze az igények 28%-t biztosítják. Ez óriási potenciált jelenthet az európai termelés számára. Magyarországon az akvakultúra meghatározó, 80,5 %-os részét jelenleg is a tógazdasági haltermelés biztosítja. A tógazdasági akvakultúra kismértékű, inkább fluktuáló termelési volumenéhez viszonyítva az intenzív termelés az elmúlt tíz év során lényegesen erősebb ütemben fejlődött, hozzávetőlegesen évi 10%-kal bővült.
