A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége július 18-án tartotta idei éves rendes közgyűlését, ahol az elnökségi  tagokat is megválasztották. Éder Tamás immáron harmadik alkalommal kapta meg a bizalmat – egybehangzó igen szavazatokkal – az elnöki tiszt betöltésére.

November 30-án bombaként robbant a hír: a török állategészségügyi hatóság a Magyarországról érkező szarvasmarha szállítmányok befogadását azonnal és határozatlan időre felfüggeszti.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az agrárágazat teljesítménye az uniós soros elnökség idején jónak minősíthető, mivel sokkal többet ért el, mint amire számítani lehetett az elnökség kezdetén.

Brüsszeli érdekképviseleti forrásokból értesültek a hazai húsipari szereplők arról a kormányzati szándékról, mely szerint a fagyasztott húsok fagyasztásos eltarthatóságát három hónapban szabnák meg.  Az ágazat képviselői szerint mindez versenyhátrányt jelentene az amúgy is megtépázott hazai cégeknek.

Nemcsak a magyarok vásárolnak ritkábban, a trend már globális. Ez azt is jelenti, hogy csökken az alkalomszerű,  impulzus vásárlások aránya is.

A magyar háztartások fogyasztási kiadásában az elmúlt években mindössze 3-4 százalékot tett ki a ruházkodás. 2008 óta fokozatosan egyre kevesebbet költünk ruhák, cipők és kiegészítők vásárlására. 

A hazai vásárlók rendkívül óvatosak, és a legkisebb drágulásra is visszafogják a költéseiket, így csökken a kiskereskedelmi forgalom, vagyis a látványos nyersanyagár-emelkedés ellenére csak nagyon szerényen növelhették áraikat a kereskedők.

A hazai húsfeldolgozók sertésből a hazai alapanyag hiányára panaszkodnak. A termelők viszont, noha nagy a kereslet húsra, úgy tartják, nincs megfizetve a hazai áru.