hero
Store Insider
Becsült olvasási idő: 2 perc
Stockholmi Nyilatkozat: a közös agrárpolitikáért szólaltak fel a gazdálkodók

Európa vezető mezőgazdasági és agrárszövetkezeti szervezetei október 15-én elfogadták a Stockholmi Nyilatkozatot a Stockholmban megrendezett 12. Európai Gazdálkodói Kongresszuson. Az aznap megtartott Európai Tanács ülésén összegyűlt uniós állam- és kormányfőkhöz címzett nyilatkozat központi üzenete szerint az Európai Unió sorsdöntő időszak előtt áll: az uniós költségvetésről és a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló döntések meghatározzák, hogy Európa képes lesz-e hosszú távon biztosítani élelmiszer-ellátását, versenyképességét és stratégiai önállóságát.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Copa-Cogeca tagjaként vett részt az eseményen. A nyilatkozat elfogadását számos, az európai mezőgazdaságot egyszerre érintő kihívás indokolta. Az ágazatot egyre erőteljesebben sújtják a szélsőséges időjárási események, a klímaváltozás, a geopolitikai konfliktusok, a kereskedelmi feszültségek, az emelkedő inputköltségek és a piaci volatilitás. Emellett a gazdálkodók növekvő szabályozási terhekkel, a vidéki népesség elöregedésével, valamint a gazdaságok számának folyamatos csökkenésével szembesülnek.

A Stockholmi Nyilatkozat kiemeli, hogy a mezőgazdaság ma már nem pusztán élelmiszer-termelési kérdés, hanem az európai biztonságpolitika része is.

A Stockholmi Nyilatkozatban az európai gazdálkodói és szövetkezeti szervezetek hat konkrét felhívást intéznek az EU állam- és kormányfőihez:

  • Ismerjék el a mezőgazdaság stratégiai szerepét: az agrárium Európa élelmezésbiztonságának, önellátásának és védelmének egyik alappillére.
  • Biztosítsanak megfelelő és hosszú távon fenntartható költségvetést a KAP számára: a KAP finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell fenntartani, az infláció teljes mértékű figyelembevételével, megőrizve a támogatások reálértékét. Ezen felül a vidékfejlesztésre elkülönített 10%-os keretből és a félidős felülvizsgálathoz kapcsolódó, az Európai Bizottság elnökének két levelében megígért forrásokat a KAP számára elkülönítve és védetten kell biztosítani.
  • A KAP közösségi jellegének megőrzése: biztosítani kell az egységes agrárpolitika fennmaradását és az egyenlő versenyfeltételeket, elkerülve a tagállami szintű széttagolódást.
  • A mezőgazdaság versenyképességének erősítése: megfelelő forrásokat kell biztosítani az innovációhoz, a beruházásokhoz és a válságkezeléshez, valamint meg kell erősíteni a közös piacszervezést és a termelői szervezetek szerepét.
  • A mezőgazdaság sokszínűségének figyelembevétele és a KAP egyszerűsítése: a szabályozásnak igazodnia kell az eltérő termelési és gazdasági körülményekhez. A Copa-Cogeca elutasítja a kötelező támogatáskorlátozást és degresszivitást, valamint az aránytalan adminisztratív terheket.
  • Kiszámítható szabályozási és finanszírozási környezet: biztosítani kell a hosszú távú beruházások, a termelés folytonossága és a generációváltás feltételeit, megvédve a mezőgazdasági fejlesztéseket az új többéves pénzügyi keret rugalmassági mechanizmusaitól.

A Stockholmi Nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a következő hónapokban meghozott döntések nem csupán a KAP jövőjéről szólnak, hanem arról is, hogy az Európai Unió képes lesz-e megőrizni élelmiszer-önrendelkezését, vidéki közösségeit, gazdasági versenyképességét és válságokkal szembeni ellenálló képességét. A Copa-Cogeca szerint a KAP védelme egyben Európa védelmét is jelenti.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock / Zoran Zeremski