A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripar termelési értéke 2010 óta megháromszorozódott, 2024-ben már meghaladta a 6650 milliárd forintot.

Jelentőségét felismerve a kormány 2014 és 2024 között több mint 650 milliárd forint forrást biztosított az ágazatnak, a vidékfejlesztési programból 1300 élelmiszeripari üzem jutott támogatáshoz – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: a Közös Agrárpolitika új korszakot nyitott a fejlesztési lehetőségekben, a 3,1 ezer milliárd forintot meghaladó keret többsége a termelés megerősítését szolgálhatja. Az Agrárminisztérium (AM) február közepéig 65 pályázati felhívást tett közzé összesen 1705 milliárd forintos kerettel.

A feldolgozóipar számára 2027-ig elkülönített 500 milliárd forintos keretből eddig 939 kérelemnek ítéltek meg támogatást. A visszajelzések alapján jelentős igény látszik komplex fejlesztésekre, ami a gépvásárláson túl új csarnokok és energetikai rendszerek építését is jelentheti – jegyezte meg.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban Magyarországon csaknem 4 ezer vállalkozás érdekelt, a munkavállalók száma tavaly elérte a 146 ezret, ami 20 ezres emelkedés 2010 óta. Legalább ilyen fontos, hogy a vásárlók keresik a magyar termékeket, mert azok jó minőségűek és biztonsággal fogyaszthatók – mondta.

Magyarország mennyiségi alapon nem versenyezhet a világ legnagyobb élelmiszertermelőivel, de kiváló minőségű, magasan feldolgozott termékekkel a világpiacon is sikeres lehet – emelte ki az agrárminiszter.

A Hungexpo Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a SIRHA Budapest nemcsak a méretei miatt meghatározó szakmai rendezvény nemzetközi szinten, hanem azért is, mert az élelmiszer és a vendéglátás mindig a megújulás irányait jelzi. Ganczer Gábor szerint az esemény díszvendégeként bemutatkozó Olaszország példát mutathat abban, hogyan kell helyi termékeket sikerre vinni, és abban is, hogyan építhető fel gasztronómiai brandként egy egész ország.

Giuseppe Scognamiglio, Olaszország budapesti nagykövete kiemelte, hogy az élelmiszeripar az olasz gazdaságban is kulcsszerepet tölt be, a félsziget gasztronómiai hagyománya a szellemi világörökségnek is része.

A regionális hagyományok erősek, az olasz termelők ugyanakkor jelentős összegeket költenek technológiai fejlesztésekre, digitális korszerűsítésekre, fenntarthatósági és élelmiszerbiztonsági beruházásokra. A nagykövet a hagyomány és eredet megőrzésének fontosságáról szólva megemlítette, hogy a magyarok sem örülnének, ha valaki ananászt tenne a gulyáslevesbe.

A SIRHA Budapest Közép-Európa vezető élelmiszeripari, sütőipari, gasztronómiai és vendéglátóipari szakkiállítása – olvasható a rendezvény honlapján. A Hungexpo pavilonjaiban csütörtökig több mint 400 kiállító mutatkozik be.