„Sokan attól tartanak, hogy az AI elveszi az emberek munkáját, pedig a CEO Outlook ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: a vállalatok túlnyomó többsége (92%) új munkaerő felvételét tervezi. Ez nem kizárólag az AI-nak köszönhető, de jól jelzi, hogy a mesterséges intelligenciát értő, magasan képzett munkaerőért már most hatalmas verseny zajlik.” – Rakó Ágnest, KPMG partnert, a tanácsadási üzletág társvezetőjét kérdeztük globális és hazai AI trendekről, személyes tapasztalatairól, és arról, milyen pályázatokat látna legszívesebben a versenyen a STRIX Award zsűritagjaként.

Ön szerint melyik az a szektor, ahol a legnagyobb hatást gyakorolja az AI?

Nemrég több mint 1300 vállalatvezetőt kérdeztünk arról, hogy mit tartanak a legnagyobb kihívásnak és lehetőségnek, illetve hogyan látják saját vállalatuk helyzetét globális szinten. Talán nem meglepő, hogy a kutatás szerint a mesterséges intelligencia térnyerése áll a vezetők fókuszában, szinte minden aspektusból.

A KPMG CEO Outlook felmérésében a résztvevők a kibertámadásokat, a munkaerő AI-felkészültségét, az AI-rendszerek és -folyamatok bevezetését, valamint a technológiai infrastruktúra kiépítését jelölték meg a legnagyobb kihívásoknak.

Szektorok tekintetében a kutatás az összes fontos iparágat lefedi, mi azonban a munkánk során azt tapasztaljuk, hogy az AI-alkalmazásban az egyik legsikeresebb terület a szolgáltatóközpontok világa. Itt a háttérfolyamatok fejlettsége és az adatvezéreltebb működés jó táptalajt biztosít a mesterséges intelligencia gyakorlati hasznosításának.

Fontos még megemlíteni a munkaerőpiac átalakulását is. Sokan attól tartanak, hogy az AI elveszi az emberek munkáját, pedig a CEO Outlook ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: a vállalatok túlnyomó többsége (92%) új munkaerő felvételét tervezi. Ez nem kizárólag az AI-nak köszönhető, de jól jelzi, hogy a mesterséges intelligenciát értő, magasan képzett munkaerőért már most hatalmas verseny zajlik.

Véleménye szerint a magyarországi cégek hol állnak és hogy haladnak az AI alkalmazása terén?

Magyarországon – és a világ nagy részén is – a vállalatok többsége még nem rendelkezik átfogó AI-stratégiával. Ez persze részben érthető, hiszen maga a technológia is gyerekcipőben jár. Bár hallunk nemzetközi példákról, ahol sikeres projekteket valósítanak meg, itthon jelenleg még sokszor a technológia megértése a feladat.

Sokan úgy gondolják, hogy elég „megvenni egy csillagrombolót”, vagyis egy drága AI-megoldást, majd ahhoz próbálják igazítani a munkafolyamatokat. Ez azonban nem fenntartható megközelítés.

Ki kell emelni, hogy a vállalatok túlnyomó többsége próbálkozik az olyan tartalomelőállító technológiák bevezetésével, mint a ChatGPT, és ezek tudnak is látványosan segíteni a mindennapi munkavégzésben. Azonban a vállalat specifikus AI Agentek fejlesztése és bevezetése még nem jövedelmező: mindössze 5%-a járt sikerrel.

Véleménye szerint miért fontos, hogy egy ilyen versenyre minél többen nevezzenek jó gyakorlatokkal?

Mert az AI már nem a jövő, hanem a jelen. Az idei CEO Outlookunkból az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia mára a befektetői verseny középpontjába került: a vállalatvezetők közel háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli, és többségük a következő években a beruházási költségvetés több mint 10%-át tervezi AI-fejlesztésekre fordítani. Ugyanakkor nem csak az üzleti hatás fontos. A technológiának jelentős társadalmi és emberi dimenziója is van, hiszen rajtunk, az ilyen eseményeken és a fejlesztőkön múlik, hogy ez a hatás pozitív vagy negatív irányt vesz.

Milyen pályázatokat látna szívesen a versenyen?

A fenti példák jól mutatják azt, hogy milyen területeken lehet gyorsan és sokat nyerni a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Nagy lehetőséget látok a közszolgáltatásokban, az ügyintézés bürokratikus folyamataiban és általánosságban a folyamatoptimalizálásban: itt közepes kockázat mellett is sokat lehetne nyerni. Ezeken a területeken elmúlt években történtek előrelépések hazánkban, de ezek inkább a digitalizáció irányába mutattak. Remélem hamarosan láthatunk olyan pályázatokat, közbeszerzéseket és beruházásokat, amelyek erre a területre koncentrálódnak.

Hosszabb távon az egészségügyet emelném ki. Ez mindig is a világ egyik legnagyobb „üzletága”, hiszen mindannyiunk számára fontos a saját és szeretteink jólléte. Ha egy brit kórházban ennyire jól működött a folyamatok újratervezése, miért ne lehetne ezt szélesebb körben is alkalmazni, hogy az orvosokat és ápolókat mentesítsük az adminisztrációs terhektől?

Hol és milyen formában találkozott először AI-jal?

3-4 évvel ezelőtt kezdődött a „barátkozásunk” az AI-jal, több fronton is egyszerre. Egyrészt a pénzügyi modellezés területén már régóta foglalkozunk AI-alapú challenger modellekkel. Másrészt, még a generatív AI-hype előtt, ügyféligényekre reagálva dokumentumfeldolgozásra optimalizált megoldásokat is elkezdtünk fejleszteni. Harmadrészt a szoftverrobotok fejlesztése során olyan problémákra is megoldást kerestünk, ahol a determinisztikus folyamatokat AI-támogatással kellett kiterjeszteni.

Van-e favorit AI megoldása?

A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye talán az, hogy az adminisztratív folyamatokat lerövidíti és felgyorsítja. Egy brit kórházban dokumentációnként sikerült 15 perccel rövidíteni a munkamenetet, ami azt jelenti, hogy összességében 6 ember munkáját spórolták meg az adminisztratív feladatok területén. Ezek az orvosok így az életmentéssel és a gyógyítással foglalkozhatnak, ami jóval fontosabb, mint a bürokratikus folyamatok menedzselése. Ez egy olyan megoldás, amelyet mindenképpen érdemes kiemelni, és a KPMG-nek is fontos szerepe volt benne.

Egy másik jó példa, amikor egy online kereskedő cég egyik, közel 10 napos munkafolyamatát sikerült pár órára redukálni.

Mi a leggyakoribb tévhit, amit az AI kapcsán hallott?

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem átalakítja az ember munkáját. Szeretnék hivatkozni ismét a már említett adatra: a megkérdezett cégvezetők 92%-a azt tervezi, hogy bővíti a csapatát és olyan embereket vesz fel, akik képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz.

A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb szükség lesz a magasan képzett és rugalmasan átképezhető munkaerőre. Tehát az AI valóban hatással lesz a munkaerőpiacra, csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják.