„Amikor saját kutatásaimban alkalmaztam AI-módszereket orvosi rendszerekben, az élmény az volt, hogy a matematika és a technológia együtt képes valós emberi sorsokat befolyásolni. Ez rendkívül inspiráló volt. Olyan projekteket látnék szívesen, amelyek valós társadalmi vagy ipari problémákra adnak választ, kihívás vezéreltek és hétköznapi tudomány orientáltak. Legyen szó környezetvédelmi, egészségügyi, oktatási vagy közlekedési alkalmazásokról, a cél az, hogy az AI a mindennapi életben kézzelfogható hasznot hozzon.” – Dr. habil. Eigner Györgyöt, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánját, egyetemi docenst kérdeztük globális és hazai AI trendekről, személyes tapasztalatairól, és arról, milyen pályázatokat látna legszívesebben a versenyen a STRIX Award zsűritagjaként.

Ön szerint melyik az a szektor, ahol a legnagyobb hatást gyakorolja az AI?

A mesterséges intelligencia minden ágazatot érint, drámaian talán a leggyakoribb irodai adminisztrációs munkaköröket és az egészségügyet mondanám. A diagnosztikai rendszerek, a személyre szabott terápiák és a fiziológiai modellezés területén olyan áttörések zajlanak, amelyek közvetlenül javítják az emberek életminőségét és életkilátásait.

Véleménye szerint a magyarországi cégek hol állnak és hogy haladnak az AI alkalmazása terén?

Magyarországon egyre több vállalat ismeri fel az AI-ban rejlő lehetőségeket, de még erős a különbség a nagyvállalatok és a kkv-k között, a kkv-k lehetőségeit limitálják a jelentős költségvonzatok. A multik gyakran globális stratégiákat ültetnek át, míg a hazai középvállalkozások óvatosabban, projektszinten kísérleteznek véleményem szerint. Előremutató, hogy a hazai ökoszisztéma fejlődik, mind az ipari kamarák, mind a kormányzat támogatja a fejlesztéseket. Erősödik a kutatás-fejlesztési együttműködés az egyetemekkel, és több jó irányú AI-startup is megjelent.

Van-e favorit AI megoldása?

Nincs favorit, bár egyszerre néhány rendszert szoktam használni. Kutatóként és mérnökként a legnagyobb értéket azokban a megoldásokban látom, amelyek az emberi életminőséget javítják. A fiziológiai rendszerek modellezése és a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi döntéstámogató rendszerek különösen közel állnak hozzám kutatási oldalról, ellenben, a „tudománycsinálás” automatizálása is izgalmas téma.

Milyen pályázatokat látna szívesen a versenyen?

Olyan projekteket, amelyek nemcsak technológiai bravúrok, hanem valós társadalmi vagy ipari problémákra adnak választ, kihívás vezéreltek és hétköznapi tudomány orientáltak. Legyen szó környezetvédelmi, egészségügyi, oktatási vagy közlekedési alkalmazásokról, a cél az, hogy az AI a mindennapi életben kézzelfogható hasznot hozzon.

Hol és milyen formában találkozott először AI-jal?

Már egyetemi éveim alatt, a szabályozástechnika és a fiziológiai modellezés tanulmányozása közben találkoztam a mesterséges intelligencia alapgondolataival. Később, amikor saját kutatásaimban alkalmaztam AI-módszereket orvosi rendszerekben, az élmény az volt, hogy a matematika és a technológia együtt képes valós emberi sorsokat befolyásolni. Ez rendkívül inspiráló élményem volt – melyeket főként rendkívül tehetséges kollégáimnak, doktoranduszaimnak köszönhetek, az egyik legnagyobb inspiráció annak támogatása és követése, ahogyan ők fejlődnek, ahogy felfedezik a saját tudományuk.

Véleménye szerint miért fontos, hogy egy ilyen versenyre minél többen nevezzenek jó gyakorlatokkal?

Az AI minden területen ott van, és ez így is egy formálódó terület, ahol a jó példák, jó gyakorlatok rendkívül hasznosak. Egy verseny nemcsak a szakmai közösséget gazdagítja, hanem inspirációt ad másoknak is. Minél több valós, sikeres alkalmazás kerül bemutatásra, annál inkább eloszlathatjuk a kételyeket és felgyorsíthatjuk az AI elfogadását a gazdaságban és a társadalomban. Kiemelten fontosnak gondolom az AI társadalmasítását, így remélem sok olyan projekt lesz, ami a hétköznapi kihívásokra adott válaszokon keresztül meg tud szólítani széles tömegeket.

Mi a leggyakoribb negatív vagy pozitív tévhit, amit az AI kapcsán hallott?

A leggyakoribb tévhit, hogy az AI „átveszi az uralmat” vagy „elveszi a munkát”. Az AI valójában eszköz, amelyet felelősséggel kell használnunk, és akkor lehetőséget teremt egy minőségibb életre. Pozitív tévhit pedig az, amikor minden probléma megoldását az AI-tól várjuk. Az igazság a kettő között van: az AI óriási lehetőségeket rejt, de csak akkor, ha megfelelő szakmai alapokra, etikai megfontolásokra és emberi együttműködésre építjük.