A 2026-os szezonban az országos napraforgó-termésátlag 1,6 tonna/hektár körül alakult, amely jelentősen elmarad a korábbi években megszokott, mintegy 3 t/ha szinttől. A kedvezőbb csapadékellátottságú területeken, megfelelő agrotechnika mellett 3-4 tonnás, egyes gazdaságokban pedig akár 4 tonna/hektár feletti eredmények is születtek. A terméseredményekben jelentős különbségek alakultak ki akár egymással szomszédos területek esetében is, amelyeket elsősorban a helyi csapadékviszonyok, a talajadottságok és a termesztéstechnológia minősége határozott meg. A szélsőséges időjárás az Alföldet sújtotta leginkább.
„Az idei év is megerősítette, hogy nem lehet megszokásból gazdálkodni. A hazánkban kialakult időjárási szélsőségek miatt kiemelkedővé vált a vízmegőrzés, amely a tábla adottságaihoz igazított talajműveléssel érhető el. Ehhez kapcsolódva a teljes agrotechnikát is fokozottan indokolt kompletten, összefüggéseiben kialakítani.”
– fogalmazott Szeleczki Attila, a Syngenta fejlesztőmérnöke, aki kiemelte: a napraforgó mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően továbbra is az egyik legjobb alkalmazkodóképességű szántóföldi kultúra, azonban a tartós vízhiány és a 35 °C körüli vagy azt meghaladó hőmérséklet már a termésképzést is korlátozhatja. A virágzás előtti aszály kisebb tányérméretet és kevesebb kaszatot eredményezhet, míg a kaszatfejlődés időszakában jelentkező stressz a termés mennyiségét csökkentheti.
A jövedelmezőség megőrzéséhez ezért a termőhely adottságaihoz illeszkedő hibridválasztás mellett a víztakarékos talajművelés, a növénymaradványok felszínen tartása, a megfelelő sortávolság és tőszám, valamint a reális terméspotenciálhoz igazított tápanyag-utánpótlás is elengedhetetlen.
A stressznek kitett, lassabban fejlődő napraforgó állományok nehezebben viselik a gyomkonkurenciát, miközben a kedvezőtlen körülmények a növényvédő szerek kijuttatásának és hatásának eredményességét is ronthatják.
Benkő András, a Syngenta szakértője szerint különösen fontos a korai, tudatos gyomirtás, hiszen a gyomnövények a kultúrnövénnyel ugyanazért a korlátozott vízkészletért versenyeznek. A hosszú távon fenntartható növényvédelem alapja a táblák gyomtörténetének ismerete, a vetésforgó tudatos tervezése, a rendszeres állománymegfigyelés és az időben, precízen elvégzett kezelés.
A környezeti stresszekre adott biokémiai válaszok gyakran napokkal megelőzik a látható tüneteket, ezért fontos a növények preventív felkészítése.
Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere kiemelte: a harmonikus tápanyagellátás és a megfelelően alkalmazott biostimulátorok támogathatják a növények saját stresszvédelmi mechanizmusait, az antioxidáns folyamatokat és a tápanyag-hasznosítást.
Fotó kredit: Syngenta


