Támogatást kérnek az Európai Bizottságtól a V4-ek agrárkamarái
A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői a pénteki nappal zárult 60. ülésükön megállapodtak, hogy az Európai Bizottság segítségét kérik a tejtermelők és a sertéstenyésztők támogatására. Az agrárkamarák elnökei rendkívüli támogatás keretében forrásokat kérnek a válság által érintett termelőknek, és a biztonsági háló kiterjesztését szorgalmazzák.  

A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKČR) képviselői találkoztak a Visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak 60. ülésén a lengyelországi Czajowicében 2016. április 7-8-án.

A Visegrádi Együttműködés agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági piacok jelenlegi helyzetét és az orosz embargó hatását. A kamarák szerint sok gazdálkodó és szövetkezet helyzetét tovább bonyolítja a főbb mezőgazdasági termékek - többek között a búza, árpa, repce és cukorrépa - árának idén bekövetkezett csökkenése.

A találkozó résztvevői aggodalmukat fejezték ki a tej- és tejtermék piacán tapasztalható fejlemények miatt. Az intervenciós felvásárlás és a magántárolási támogatások ellenére az árhelyzet romlik, és a hosszú távú előrejelzések szerint nem várható a piaci helyzet javulása az elkövetkező hónapokban. A sertéshúspiac elhúzódó válsága is aggodalomra ad okot. A sertéshúspiac eddig végrehajtott támogatási intézkedései nem járultak hozzá a piaci helyzet javulásához. Az agrárkamarák elnökei egyetértettek abban, hogy a tej- és sertéshúspiacon tapasztalható drámai helyzet miatt az idei év még nehezebb lesz a gazdálkodók számára az Európai Unióban.

Ennek megfelelően a V4-ek agrárkamaráinak képviselői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen meg minden lehetséges intézkedést a sertéstenyésztők és a tejtermelők megsegítésére. Ennek egyik fontos lépése lenne az orosz embargó feloldása, ezért a találkozó résztvevői közös levélben fordulnak Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez; Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztoshoz, valamint Federica Mogherinihez, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez.

Az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben az EU-ban, és eddig mindössze 500 millió eurót kaptak. Az agrárkamarák elnökei szorgalmazzák, hogy az Európai Unió rendkívüli támogatás keretében nyújtson forrásokat a válság által érintett termelőknek, és terjessze ki a biztonsági hálót. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy további pénzügyi támogatáscsomagot kell kidolgozni és kifizetni a KAP válságtartalékon kívüli egyéb forrásokból elsősorban a tejtermelők és a sertéstenyésztők részére.

A 2015 novemberében megkezdett tárgyalások alapján az idei ülésen is kihangsúlyozták a vezetők, hogy változtatni kellene a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok besorolásán, mert sokukat igazságtalanul zárják ki a támogatási rendszerből. Ezért az érintett agrárkamarák arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne legyen automatikus a nagyvállalati besorolás, amennyiben a feldolgozó bármelyik mutató küszöbét átlépi. A javaslat szerint a három kritériumot (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) együtt szükséges figyelembe venni, és kizárólag azok együttes teljesülése esetén kerülnének az élelmiszeripari vállalkozások a nagyvállalati körbe. Ennek azért van jelentősége, mert az élelmiszeripar fejlődése nem áll párhuzamban a mezőgazdaság fejlődésével, az üzemekben a technológiai elmaradottság révén több élőmunka alkalmazása szükséges, és az üzemi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban alacsony.

A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői megvitatták továbbá az Európai Unióban a növényvédő szerekkel kapcsolatos folyamatban lévő szabályozási vitát. Az európai parlamenti képviselők erre a kérdésre vonatkozó döntésének megbízható, tudományos kutatáson kell alapulnia olyan civil szervezetek általi befolyás helyett, amelyeket nem az európai polgárok választottak meg.

Elhangzott még, hogy az Európai Polgári kezdeményezés új, demokratikus eszközt adott az uniós polgárok kezébe: ennek keretein belül az Európai Bizottság együttműködik a kezdeményezés során létrehozott európai polgári bizottsággal egy uniós politika megfogalmazásában. Mivel a szabályozási bizonytalanság leginkább az új tagállamokat érinti hátrányosan, a földkérdésben érdemes olyan javaslatot megfogalmazni, amely a belső piac szabályai mellett nagyobb és biztosabb cselekvési szabadságot tesz lehetővé a tagállamoknak.