Többet kap, ki vissza is ad
A Nielsen tanulmánya szerint a fogyasztók világszerte egyre nyitottabbak többet fizetni a társadalmilag felelős vállalatok termékeiért.

Egy új felmérés kimutatta, hogy a világ fogyasztóinak 50%-a kész többet költeni olyan cégek árucikkeire és szolgáltatásaira, amelyek bizonyos programok megvalósításával "vissza is adnak" a társadalom számára. 2011-ben ez az arány még 45% volt.

A globális felméréseket végző Nielsen adatgyűjtése alapján az utóbbi két évben az 58 vizsgált országból 43-ban nőtt a fogyasztók hajlandósága arra, hogy többet fizessenek a társadalmilag felelős vállalatok termékeiért.

Az Egyesült Királyságban a válaszolók mindössze 32%-a mondta, hogy kész többet költeni a nemes célokra is áldozó cégek árucikkeire és szolgáltatásaira. Bár ez az arány két évvel ezelőtt még 27% volt, a jelenlegi mérték még mindig jelentősen elmarad az 50%-os globális és a 36%-os európai átlagtól.

Mindez a vizsgálat szerint sok ázsiai országgal ellentétes képet mutat, amelyek közül is a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Indonéziában a válaszolók több mint kétharmada - Indiában pedig háromnegyede - állította, hogy hajlandó lenne több pénzt otthagyni a társadalmilag felelős vállalkozások termékeiért.

"Azokban az országokban, ahol komoly szkepticizmussal követik a társadalmilag felelős cégek tevékenységét, a (nemes célhoz kapcsolt) ügymarketing képviselői is nehéz feladattal állnak szemben." - mondta Nic Covey, aki a Nielsennél a vállalatok társadalmi felelősségvállalását kutató részleg alelnöke.  "Különösen ezeken a piacokon a társadalmi hatású programoknak vitathatatlanul összhangban kell állnia a vállalatok üzleti célkitűzéseivel, víziójával és értékeivel."

Univerzális népszerűség-növekedés

A Nielsen Global Survey on Corporate Social Responsibility (Globális Felmérés a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalásáról) 58 ország több mint 29 000 internetes válaszolójának bevonásával készült. A "viszonzó" cégek árucikkeiért és szolgáltatásaiért akár nagyobb költségeket is felvállaló vásárlók aránya a két évvel ezelőttihez képest mindkét nem körében, valamint az összes korcsoportban is növekedést mutatott.

Főleg a 30 év alatti válaszolók mondták, hogy ezekért a termékekért akár több pénzt is kiadnának. A 40 és 44 év közötti fogyasztók 50%-a állította, hogy többet költene (ez az arány két évvel ezelőtt 38%-volt), ami az összes demográfiai csoport között a legnagyobb növekedést jelentette.

Covey szerint: "Míg az ügymarketing-programok láthatóan leginkább a fiatalabb válaszolók körében találnak visszhangra, a középkorú fogyasztók hozzáállásában bekövetkezett gyors változás a felkarolható célok tekintetében tovább bővíti a márkák lehetőségeit. Ma már a márkák a fiatalabb és az idősebb fogyasztók körében egyaránt nyugodtan élhetnek a 'nemesebb célokról beszámoló üzenetek' eszközével."

Szándék és tett

A Nielsen eredményei alapján a válaszolók 43%-a állította, hogy többet költött olyan társaságok árucikkeire és szolgáltatásaira, amelyek a társadalom számára "kompenzációs" programokat valósítottak meg - ez mindössze 7%-kal volt kevesebb azon résztvevők arányánál, akik csak most vagy később terveztek több pénzt fizetni az ilyen társaságok számára. Legnagyobb arányban az ázsiai - csendes-óceáni térség vásárlói mondták, hogy több pénzt hagytak a társadalmilag felelős cégek számláján (Thaiföld: 66%; Fülöp-szigetek: 64%; Indonézia: 56%).

Számos piacon, míg láthatóan sokan készek lettek volna többet áldozni a társadalmilag felelős cégek termékeiért, a valóságban mindez elenyészőbb mértékben valósult csak meg. Ezek Covey szavaival potenciálisan akár "az ügymarketing elgondolásra különösen fogékony piacok is lehetnek."   Szlovákiában a résztvevők 50%-a mondta, hogy többet fizetne, ám csak 22%-uk cselekedett ennek megfelelően. Bulgáriában, Peruban és Hongkongban is hasonló szórás volt tapasztalható.

"Ma nem az a kérdés, hogy a fogyasztók törődnek-e a társadalmi hatásokkal - tudjuk, hogy igen -, hanem az, hogy milyen programokkal, milyen mértékben és hogyan vagyunk képesek hatni rájuk. A választ nem feltétlenül a hagyományos ügymarketing-kampány jelenti. Ezen fogyasztók figyelmét az általános felelősségvállalás, a fenntartható innováció és a ’nemes célokat ismertető üzenetek’ is felkelthetik. A megközelítéstől függetlenül a felkészült márkák tudni fogják, hogy hogyan kezeljék ezt az érzékeny kérdést." - tette hozzá Covey.

Forrás: http://www.theretailbulletin.com

Fordítás: Zamaróczy Ádám