1. A website célja
Az FMCG szektorban a cégek még mindig nem figyelnek az online kommunikációs célok meghatározásnál. Nem mindegy, hogy egy website-ot márkaismertség-építésre és -növelésre, értékesítésre vagy értékesítésösztönzésre, a hagyományos költségek csökkentésére vagy mondjuk adatgyűjtésre használunk.
Döntsük el, mi a cél és utóértékelésekkel igazoljuk a célok teljesítését!

2. Hibás domainválasztás
Miért fontos a domainnév? Márkázási szempontból azonosítja a weboldalt, hisz ne felejtsük el, ezt jegyzi meg a felhasználó.
Segíti a keresőoptimalizálásban, mert ha azt a kifejezést választjuk, amelyre a célcsoportunk leginkább keres a szabad szavas keresőkben, akkor nagy a valószínűsége, hogy jobb helyen lesz a mi website-unk, mint a versenytársé.
Milyen a jó a domain? Mindenképpen rövid és megjegyezhető, továbbá nem tartalmaz speciális karaktert és www nélkül is elérhető.

3. Felesleges belépőoldal
Felejtsük már el a felesleges, csúnya, untató és erőszakos (úgynevezett) belépőoldalakat! Ha a marketingmenedszer utóértékelné, hogy mi is történik a website-on, biztosan kivenné a belépőoldalt, mert a website-látogatók átugorják.

4. Flash/Frame website
Bár nagyon látványosak a Flash (animációs) website-ok, csak azoknak valók, akik készek a látogatókat fizetett reklámkampányokkal a website-ra hozni. A Flash és Frame technológia ugyanis nem keresőbarát!

5. Gyakori designhibák
Kigyűjtöttük a leggyakoribb designhibákat:
● A design nem a személyes preferenciáinkról szól
● Nem a megbízót kell meggyőzni, hanem a látogatót!
● A színeknek és formáknak funkciójuk van
● Kifejezés eszközei
● Hatás elérése
● Hangulat megteremtése
● Túl sok szín és forma (sok a hangsúlyozás)
● Negatív szöveg (fekete alapon fehér)
● Olvasást nehezítő tipográfia

6. A website nem funkcionális
Ha túl sok a menüpont, hirdetés és egyéb link, a website már nem funkcionális. Egy portál esetében is „rendet lehet tenni”, ha megfelelően használjuk a színeket és a hangsúlyokat, illetve a jó kategorizált linkeket.
Ne felejtsük el, hogy a kategorizálás nem nekünk, hanem a célcsoportunknak kell, hogy egyértelmű legyen!

7. Szabványok mellőzése
A link fontos szabványi elem, ezért egyértelművé kell tenni. Legyen aláhúzva, és színben különbözzön a többi szövegtől – ez minden oldalon követendő.
Más szabványok is léteznek a website-tal kapcsolatban, amelyeket megtekinthetnek a w3c.org website-on

8. Nem keresőbarát oldalak
Az internetfelhasználók leginkább leveleznek és keresnek a neten. Ha egyszer ez a tény, akkor jó lenne a keresők számára is elérhetővé tenni a honlapunkat, hisz ezzel „ingyenes” látogatottságot nyerünk. Nagyon sok esetben ez nem így van, és a cégek rákényszerülnek, hogy fizetett reklámkampányokkal hozzanak látogatókat a website-ra.
Keressen olyan céget, amelynek referenciái vannak a keresőmarketing területéről, sőt érdeklődjön arról is, hogy milyen kulcsszavakra értek el sikereket. Ha a referenciák rendben vannak, akkor kezdje optimalizálni a website-ot keresőkre vagy újat építeni, amely már keresőbarát.

9. Hírlevél-feliratkozási forma
Cirka egy éve olyan rémhíreket kaptunk, hogy a DM-törvény megváltozott, és hogy mostantól az e-mail hírlevélre feliratkozásnál nevet és lakcímet kellene kérnünk. Többek közt ezeket a feltételeket nem fogadta el a parlament, így jelenleg csak a nevet és az e-mail címet kell kérnünk, amikor a website-látogatónk fel szeretne iratkozni hírlevelünkre.
Nem ártana azonban a magasabb hírlevél-feliratkozási arány érdekében valamilyen ösztönzőt használni. Ez általában letölthető dokumentum vagy valamilyen kedvezmény.
Illene megmutatni az érdeklődőnek azt is, hogy az eddigi hírlevelek hogy néztek ki, vagy legalább egy kivonatot (mintát) adni erre a célra.

10. Zűr az űrlapon
Több típusú űrlap is létezik a website-okon, de a legismertebbek a regisztrációs vagy a megrendelési űrlapok. Ha ezek a felületek nem egyértelműek a felhasználóknak, akkor kevesebben fognak használni őket, ami viszont a hatékonyság csökkenéséhez vezet. Tehát vizsgáljuk meg az űrlapokat, és végezzünk tesztet egy kisebb csoporttal. Látni fogjuk, hogy a kis változás mekkora előrelépést eredményezhet.

A felsorolt hibák természetesen más iparágban is előfordulnak, de sokszor triviálisak és könnyen javíthatóak. Ezért az FMCG szektor marketingeseinek nem lenne szabad megengedniük, hogy ez a költséghatékony eszköz marginális maradjon.
Ne felejtsük el, hogy ma Magyarországon a 15–69 éves korosztály 52%-a – több mint 3,9 millió ember – kapcsolódik legalább havi rendszerességgel a világhálóra.

Damjanovich Nebojsa
Senpai Consulting

elelmiszer.hu