hero
Store Insider 2022. május 09. 09:26
Nem kerülhetjük el a kétszámjegyű inflációt
Kedd reggel teszi közzé a KSH az áprilisi inflációs statisztikát, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint további gyorsulásról fog tanúskodni. A kérdés csak az, hogy már most átlépjük a 9%-os határt, amire több mint húsz éve nem volt példa, vagy erre még várni kell néhány hónapot.

Az elemzők szerint nem kétséges, hogy ez is el fog jönni, sőt a nagy többség úgy gondolja, hogy a kétszámjegyű inflációs rátát sem fogjuk tudni elkerülni. A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy mi lesz az árstopokkal, ez eldöntheti azt is, hol tetőzik majd a drágulás, írja a Portfolio.hu.

Még mindig felfelé

Április közepén frissítette világgazdasági előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a szervezet közgazdászai szerint Magyarországon 2022-ben átlagosan 10,3%-os, 2023-ban pedig 6,4%-on inflációra lehet számítani. Ez még az MNB márciusban módosított prognózisánál is magasabb, a jegybank idén 7,5-9,8 százalékos, jövőre pedig 3,3-5 százalékos áremelkedést vár.

Egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy márciusban 8,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, a maginfláció pedig tovább gyorsult 9,1%-ra. Ezzel együtt a márciusi adat kellemes meglepetés volt, hiszen az elemzől 8,6-8,7 %-os drágulásra számítottak a februári 8,3% után.
Vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy már kis híján tetőzött az áremelkedési ütem, vagy legalábbis vannak erre utaló jelek. A nemzetközi folyamatok ugyanakkor nem sok bizakodásra adnak okot, egyelőre sehol nem beszélhetünk az infláció tetőzéséről, a globális energia- és élelmiszerárak esetében legnagyobb jóindulattal is azt lehet mondani, hogy a korábbinál lényegesen magasabb szinten stabilizálódtak.

Éppen ezért a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint itthon is korai lenne a csúcsot várni, a szakemberek úgy gondolják, hogy áprilisban 9%-ra gyorsulhatott az áremelkedési ütem, amire legutóbb 2001 nyarán, vagyis több mint 20 éve volt példa

Havi szinten továbbra is jelentős maradt a drágulás, számításaink szerint 1,1% - emelte ki Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint a gazdaságban folytatódnak az átárazódások. Valószínűsíthetően az élelmiszerek és a szolgáltatások lesznek az infláció legfőbb hajtóerői - tette hozzá.

Az élelmiszerek mellett még egy tételt emelt ki Halász Ágnes: az Unicredit Bank elemzője szerint a háztartások kormányzati transzferekkel felpörgetett fogyasztása miatt vélhetően a feldolgozott ipari termékek ára is gyorsabban emelkedett, mint korábban.

Egyedül a dohánytermékek jövedéki adójának tavaly áprilisi emelése esik ki a bázisból, ami tompítja az infláció további gyorsulását – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Az ukrajnai háború minden tekintetben igen jelentős inflációs nyomást generál, így vélhetően az történhetett, hogy az árnyomás még nem jelent meg teljes egészében a márciusi adatokban. Ennek fényében ismét gyorsuló havi alapuló inflációs mutatóra számítok, méghozzá 1,3 százalékos értékre – válaszolta kérdésünkre Virovácz Péter, az ING Bank szakembere.

Drágul a munkaerő, a nyersanyag, az energia, a szállítás és mindez egyre inkább begyűrűzik a termelői árakba és az erős kereslet miatt pedig egyre inkább a fogyasztói árakba is - foglalta össze Virovácz. Szerinte a forint jelentős leértékelődése várhatóan az import termékek árát is érdemben megemelhette áprilisban, így a ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek esetében is nagymértékű, az előző hónapokban látottnál dinamikusabb havi áremelkedés várható.

Ez már a csúcs? Minden az árstopok kivezetésén múlhat

Az elemzők többsége szerint még az áprilisi drágulás sem jelenthette a csúcsot, szinte minden szakértő vár a következő hónapokban is 10 százalék feletti értéket. Persze azt is hozzáteszik, hogy sok múlik az árstopok, elsősorban az üzemanyag 480 forintos hatósági árának sorsán. Legutóbb a kormány júliusig hosszabbította meg az intézkedést az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásával együtt, így nyáron a kamatstoppal együtt dönthetnek azok további sorsáról.

Az inflációs kosárban betöltött súlyuk miatt elsősorban az üzemanyagok árának alakulása befolyásolhatja az árindexet, becslések szerint ez önmagában több mint 2 százalékponttal fogja vissza azt, ezért kerültük el eddig Európa sok országával ellentétben a 10 százalék feletti inflációs rátát.

Egyelőre az elemzők szerint is kérdés, mi lesz az árstopok további sorsa, ettől függhet az is, meddig emelkedik az infláció. Ha júliustól egycsapásra eltörlik azokat, akkor még jöhet egy jelentős ugrás, akár 12-13%-ra, ha viszont tartósan velünk maradnak, akkor valahol 10 százalék körül akár tetőzhet is nyáron az infláció.

Az üzemanyagok és egyes alapélelmiszerek ársapkája statisztikailag mérséklik a pénzromlási ütemet, ettől eltekintve azonban a termékek és szolgáltatások egyre szélesebb körét jellemző a gyors drágulás – kommentálta a várható adatokat Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Szerinte a hatósági árak fennmaradása megakadályozhatja, hogy az év további részében jelentősen 10% fölé ugorjon az infláció, de így is láthatunk 10% körüli vagy kissé e feletti havi árindexeket.

A kilátásokat továbbra is a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, rövid távon azonban az infláció még felfele mozoghat: a külső árnyomás érdemben nem fog enyhülni és a belső kereslet várható mérséklődése is csak 2023-ban járhat erősebb dezinflációs hatással – hangsúlyozta a CIB Bank elemzője.

A megkérdezett szakértők egyébként az idén 9,3, 2023-ban pedig 5,5%-os átlagos inflációt várnak, vagyis valamivel optimistábbak az IMF már idézett prognózisánál. Sőt, a jövő év végére 3,6 százalékos medián előrejelzés jött ki, ami már beleférne a jegybank toleranciasávjába.

Forrás: Adobe Stock

Jó esélyt látunk arra, hogy az állandósuló inflációs nyomás miatt újabb hónapokkal kerülnek majd meghosszabbításra júliusban az árstopok, de hogy végül mikor érnek véget, szinte lehetetlen most megmondani, annyira volatilis a makrogazdasági környezet – mondta kérdésünkre Halász Ágnes.

Lényeges kockázatot jelent az árstopok július 1-jei kifutása, de feltehetően a kormány vagy meghosszabbítja, vagy csak részben engedi érvényesülni a piaci árakat, mert hirtelen óriási ársokkot okozna – véli Suppan Gergely. A Magyar Bankholding szakembere szerint némileg mérsékli a középtávú kockázatokat, hogy a háború kitörését követő pánik után lefelé korrigáltak a nyersanyagárak, de még magasabban állnak, mint a háború előtt. Hozzátette, hogy az Oroszország elleni olajembargónak, valamint a gázszerződések fizetési pénznemének bonyodalmai továbbra is érdemi kockázatot jelentenek, csakúgy, mint a teljesen bizonytalan ukrajnai mezőgazdasági termelési, és elszállítási-logisztikai kilátások.  

Az is látszik, hogy az inflációs várakozások növekedése nyomán a vállalatok azt érzik, hogy itt az ideje árat emelni, most jobban tudják érvényesíteni ebbéli szándékukat, mint korábban. Az infláció esetében érdemi mérséklődésre csak a második félévtől számítunk – hangsúlyozta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Ehhez azonban szerinte az is kell, hogy az energiahordozók beszerzése az eddigi feltételekkel biztosított legyen és a forint erősödjön, illetve véget érjen a háború.

Ami az év hátralévő részét illeti, a következő hónapokban is még emelkedhet az infláció és a maginfláció mértéke és várhatóan a nyár folyamán már mindkét mutató kétszámjegyű áremelkedésről számol majd be a magyar gazdaságban. A háború elhúzódásával és az esetleges újabb szankciók bevezetésével egyre nő a valószínűsége, hogy az idei év egészében 10 százalék körüli vagy már afeletti inflációt láthatunk – véli Virovácz Péter.

Mit tehet az MNB?

Jó kérdés, hogy az egyre emelkedő inflációs várakozások mellett mit tehet a jegybank azon kívül, hogy folyamatosan emeli a kamatot. Virovácz Péter úgy véli, hogy ilyen várható inflációs folyamatok mellett a jegybanknak folytatnia kell a szigorítást és legalább 8,25 százalékig emelnie kell az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot.

Ugyanakkor az ING szakembere szerint még ez is kevésnek bizonyulhat, hiszen míg egy-két hónappal ezelőtt egy ilyen kamatszinttel még elérhető lett volna a pozitív reálkamat az év végén, ma már ezt kevéssé tartja reálisnak. Márpedig az infláció elleni küzdelemben rendkívül fontos lenne a forint tartós erősödése, amely így némileg ellensúlyozhatná az euróban és/vagy dollárban számítva dráguló nyersanyagárat, ami jelentős mértékben rontja a fizetési mérleg egyensúlyát. A helyzet ugyanakkor nem egyszerű, hiszen ilyen nyersanyagárak mellett a jelentősen nagyobb mértékű devizakiáramlás nyomás alatt tartja a forintot, amivel a befektetők is tisztában vannak és stratégiai szempontból is a gyengébb forint felé húznak pénzpiaci döntéseik során.

Ebben az ellenszélben kellene tehát a jegybanknak erősítenie a forintot, amihez Virovácz szerint elengedhetetlen lenne a pozitív reálkamat-környezet mielőbbi elérése. Erre idén vélhetően csak akkor lenne lehetőség, ha az effektív kamat is megközelítené vagy akár meghaladná a kétszámjegyű értéket– teszi hozzá.

Persze a költségvetési politika érdemi szigorítása még segítséget nyújthat az árfolyam erősítésében a pozitív reálkamatok hiányában is, hiszen egy költségvetési kiigazítás segítheti az infláció mihamarabbi letörését és a külső egyensúly gyorsabb javítását. Ezzel pedig talán a befektetők is kevésbé tartanák vonzónak a forint elleni pozíciókat – zárja fejtegetését az elemző.