hero
Becsült olvasási idő: 2 perc
Tudás és innováció szükséges a magyar agrárium versenyképességéhez

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter szerint a klímaváltozás, a vízhiány és a versenyképességi kihívások miatt a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik kulcsa a tudás, az innováció és az együttműködés, amelynek az egyetemek fontos bázisai lehetnek.

Széchenyi István örökségének egyik fontos üzenete, hogy a tudásba történő befektetés nélkül a jövő sem építhető – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter a Széchenyi István Egyetem 33. Akadémiai Napján, Győrben. A szeptember 22-én megrendezett eseményen az oktatás, a kutatás és az innováció gazdasági hasznosulásának jelentőségét is kiemelte.

A miniszter szerint az egyetemek feladata nem merül ki a meglévő tudás átadásában: új ismeretek létrehozására, új kérdések megfogalmazására, valamint olyan szakemberek képzésére is szükség van, akik a megszerzett tudást a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetben is alkalmazni tudják.

Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy Széchenyi István gondolkodásában a tudás akkor válik valódi erővé, amikor a gondolatból cselekvés, a felismerésből fejlesztés, a tudomány eredményéből pedig a közösség számára hasznos érték születik. Az MTI beszámolója szerint a Széchenyi István Egyetem esetében a győri műszaki és ipari hagyományok, a gazdasági és informatikai tudás, valamint a mosonmagyaróvári, több mint kétszáz éves agrár-felsőoktatási örökség találkozik egy intézményben.

A technológia és a tudás szerepe az agráriumban

A miniszter a mezőgazdaság előtt álló kihívások között a klímaváltozást, a vízhiányt és a versenyképesség kérdését emelte ki. Álláspontja szerint ezekre a problémákra a korábbi megoldások önmagukban már nem feltétlenül adnak megfelelő választ, ezért tudásra, innovációra és az ágazati szereplők együttműködésére van szükség.

A Széchenyi István Egyetem eseményről szóló beszámolója szerint Bóna Szabolcs arra is kitért, hogy a precíziós technológiák, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia az agrárium megújulásának eszközei lehetnek. A kutatási eredmények gazdasági jelentősége pedig akkor válik kézzelfoghatóvá, ha azok a gyakorlatban, a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban is hasznosulnak.

Bóna Szabolcs az emberi tudást a magyar agrárium egyik legfontosabb jövőbeli erőforrásának nevezte.

Az egyetem gazdasági szerepe

Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora arról beszélt, hogy az intézmény nemzetközi szinten is egyre jelentősebb kutatási és innovációs tevékenységet végez. Az egyetem folyamatosan változó környezetben működik, és az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a külső változások az intézmény fejlődéséhez is hozzájárultak – fogalmazott.

Az Akadémiai Napon több egyetemi elismerést is átadtak. Bóna Szabolcs címzetes egyetemi docensi címet vehetett át. Az elismerést a precíziós állattenyésztés területén végzett szakmai munkájával, valamint az egyetem oktatási és kutatási tevékenységének támogatásával indokolták.

Az ünnepségen további címzetes egyetemi docensi és mesteroktatói címeket adtak át, valamint hat új doktort avattak a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolában.

A Széchenyi István Egyetem 1994-ben rendezte meg első alkalommal az Akadémiai Napot Széchenyi István születésének évfordulóján. Az intézmény jogelődje 1986-ban, vagyis negyven évvel ezelőtt vette fel Széchenyi István nevét.

Fotó: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter beszédet mond a győri Széchenyi István Egyetem 33. Akadémiai Napján az intézmény Új Tudástér aulájában 2026. szeptember 22-én. (MTI/Krizsán Csaba)