Egyes értékelések szerint például májusban nem tudott erőre kapni a magyar kiskereskedelem, annak ellenére sem, hogy az üzleteket érintő korlátozásokat (bezárásokat) addigra már feloldották. Ez így egy vitatható értékelés, több ok miatt is.

Hát maradtak még korlátozások májusban is, például a négyzetméter szabály, vagy éppen a maszkviselet, amit csak július 3-tól oldottak fel. És bár a felületes szemlélő számára ezek apróságoknak is tűnhettek, azért az élményvásárlásokat, a családi vásárlásokat, a sétafikálást, turkálást elfojtották szépen. Nem lehetett annyi kedve a kedves vásárlónak maszkban vásárolgatni, mint a járvány előtt.

A vásárlókat ráadásul májusban is lépten-nyomon arra okították a járványügyi szakemberek, hogy ne lődörögjenek a boltban, töltsenek ott minél kevesebb időt és csak azt vásárolják meg, ami feltétlenül szükséges.

Hát már ehhez képest sem is olyan rossz eredmény, hogy 2021 májusában 2,6%-kal túllépte a boltos piac a járvány előtti 2019-es szintet. Aki májusban megkísérelt maszkban egy bebújós ruhát felpróbálni a próbafülkében, az bizonyára az előbbiekkel egyetért:

A márciusi és az áprilisi hónapok ugyanakkor valóban zűrösebbek, korlátozásokban gazdagabbak voltak, 2020-ban és 2021-ben egyaránt, ráadásul a húsvét is megkeverte a boltos mutatókat (hol előbbre, hol későbbre esett). Volt spájzolás is tavaly, de pontosan ezért az az áprilisi 9,9%-os felpattanás sem olyan rossz mutató.

Üzemanyag, dohányáru drágulás: ennyi "csak" ami lerombolta a nagy ugrást - de nélküle egész jó volt

A vásárló mindig árgus szemekkel figyeli az árcédulákat, neki minden fillérnyi áremelkedés sok. De hát pusztán a statisztika oldaláról nézve a márciusi, áprilisi és a májusi hónapokban az élelmiszerek drágulása az átlagot tekintve még visszafogottnak is minősíthető, 2,4-2,7% volt. Egyedül az étolaj ára dobbantott kétszámjegyűt, 20-25% volt.

Ennyivel persze nem úszta meg a kedves vásárló, ugyanis az üzemanyagok ára márciusban 18%-kal, áprilisban és májusban 36-39%-kal csúszott feljebb. És ez brutálisat dobott a boltos termékkör drágulásán, a súlyánál fogva is. Ráadásul 10% feletti volt a dohányáruk áremelkedése, ami hasonló módon húzta fel a boltos termékkör árszintjét. A statisztikában pedig külön kiszámolják a boltos termékkör drágulását és azzal kalkulálják ki a mennyiségi változásait a piacnak, nem az átlagos inflációs mutatóval.

Néhány kisebb súlyú árucikk ára is szépen emelkedett a megfigyelt hónapokban egyébként (ékszer 10%-kal, virág, dísznövény 14-17%-kal), de nem ezek mozgatják a boltos piacot. Nem része a boltos termékkörnek a személygépkocsi, ahol 10% körül mozgott a drágulás mutatója, úgy egyébként pedig a kerékpáré is.

Az eredmény ugyanakkor azt jelzi, hogy az üzemanyagok és a dohányáruk drágulása az 5,1%-ra hízott teljeskörű inflációs mutatóra pusztán a boltos termékkört nézve rápakolt több mint 3%-ot. Másik oldalról ennyit vett el a boltos piac mennyiségi (volumen) növekedéséből ez a két termékkör. Ezek nélkül viszont szépen húzott a boltos piac: