Jelentős új adókötelezettséget vezethet be Magyarország a kiemelkedő vagyonnal rendelkező magánszemélyek és a vagyonkezelési struktúrák számára.

Az új adó sajátossága, hogy nem néhány meghatározott vagyontárgyat terhel, hanem az adóalany teljes vagyoni helyzetéből indul ki. Ez a gyakorlatban az adó megállapítása előtt a vagyon teljes körű feltérképezését, a tulajdonosi és vagyonkezelési struktúrák elemzését, az egyes vagyonelemek törvény szerinti értékének meghatározását, valamint az értékeket, tartozásokat és levonásokat alátámasztó dokumentáció összeállítását jelenti.

A főszabály szerint az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrész után kellene adót fizetni: 100 milliárd forintig évi 1 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalék lenne az adómérték.

Az adókötelezettség széles vagyoni körre terjedne ki. Az ingatlanok mellett többek között a készpénz és a bankszámlapénz, az értékpapírok és egyéb befektetések, a társasági részesedések, a követelések, a kriptoeszközök, egyes biztosítások, befektetési nemesfémek, vagyoni értékű jogok, valamint bizonyos nagy értékű ingóságok is bekerülnének az adóalapba. Az igazolt tartozások ugyanakkor csökkenthetik az adóalapot.

A belföldi illetőségű magánszemélyeknél a tervezet a belföldi és külföldi vagyont egyaránt figyelembe venné. A külföldi illetőségűek esetében szűkebb lenne az adóztatás köre, elsősorban meghatározott magyarországi vagyonelemekre terjedne ki. 

A szabályozás külön rendelkezéseket tartalmazna a bizalmi vagyonkezelésekre, magánalapítványokra és más vagyonkezelési konstrukciókra is.

A szabályozás egyik legösszetettebb része a vagyonelemek értékelése lehet. Míg a bankszámlák vagy a tőzsdén jegyzett értékpapírok értéke viszonylag egyszerűen meghatározható, a családi vállalkozásokban fennálló részesedések, a külföldi ingatlanok és az összetett vagyonkezelési struktúrák esetében részletesebb számításra és dokumentációra lehet szükség. A nem jegyzett társasági részesedések értékelésénél például a saját tőke és a jövedelemtermelő képesség is szerepet kapna.

A tervezet szerint az első adókötelezettség alapja – bizonyos kivételekkel – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot lenne. A bevallást és az adót a következő év augusztus 31-éig kellene teljesíteni. Az EY szerint ezért az érintetteknek már az első értékelési időpont előtt érdemes áttekinteniük adóügyi illetőségüket, tulajdonosi és vagyonkezelési struktúráikat, valamint összeállítaniuk a teljes vagyonleltárt és az értékeléshez szükséges dokumentációt.

Fotó: Adobe Stock