Egyértelművé teszi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben az új Munka törvénykönyve  július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódóan a parlamenthez pénteken benyújtott módosító javaslat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közlése szerint.

Idestova két éve dúl a vita arról, kinyissanak-e a hét utolsó napján az üzletek. A dolgozók vasárnapi pihenését szolgáló törvényjavaslatot azonban sem a kereskedő cégek, sem a kereskedelmi dolgozók nem üdvözlik: előbbi bevételkieséstől, utóbbi létszámleépítéstől tart. A kormány egyelőre hatástanulmányt készíttet, azt ígérte, a nyári ülésszak végéig mindenképpen dönt a kérdésben. Kik lehetnek a nyertesei, s mit szólnak a vásárlók a vasárnapi zárva tartáshoz? – az érintettek megszólalásaiból tallózunk.

35 ezer embert hátrányosan érint (elbocsátások, vagy csökkenő bevételek miatt) és még az állam is kevesebb bevételhez fog jutni: a vasárnapi nyitva tartás korlátozása nem aktuális a jelenlegi gazdasági helyzetben – közölte a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetség (MBSZ) elnöksége egységes álláspontját.

Április végére, május elejére alakulhat ki a kormány végleges elképzelése a szabad vasárnapról.

A Fidesz nem akar koalíciós vitát: egyelőre bizottsági szinten parkoltatják a KDNP szabad vasárnapra vonatkozó javaslatát.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) számításai szerint az államháztartásnak direkt módon 250 milliárd forint bevételkiesést jelentene évente, és 20-25 000 fő elbocsátásával járna a kereskedelmi szektorban, ha megszüntetnék a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását – mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az MTI-nek, hozzáfűzve, hogy ez csak a legóvatosabb becslés, ennél nagyobb bevétel-csökkenés is valószínűsíthető.

A vasárnapi munkavégzés komoly társadalmi, gazdasági kérdés, ezért csak az érdekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani – mondta Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az MTI-nek.