A japán pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a szakéexport továbbra is erős teljesítményt mutat: mind mennyiségben, mind értékben éves összevetésben növekedést könyvelhetett el – írja a Tobacco Magazin a The Drinks Businessre hivatkozva.
Nagyot szakított a szaké
A Tobacco 2025/11-es számában írt arról, hogy világszerte népszerűvé kezd válni Japán két nemzeti alkoholos itala, a szaké és a sócsú. Az erjesztett szakéról és lepárlás útján készülő sócsúról Juhász Panka és Tallián Dóra, a FineSake Budapest szakészakértői meséltek lapunknak e-mailben, egyebek mellett azt is megemlítve, miért lehet érdemes a Nemzeti Dohányboltokban is tartani ezen italokból. Cikkünk ide kattintva olvasható el.
No de vissza a friss adatokra, amelyek fenti cikkünk felütését is alátámasztják! Az exportált mennyiség 8%-kal, 33,55 millió literre emelkedett, míg az exportérték 6%-kal, 45,9 milliárd japán jenre (95,8 milliárd forintra) nőtt, ami a második legmagasabb szint a valaha mért adatok között. 2020 óta az exportérték megközelítőleg megduplázódott, ami 14%-os összetett éves növekedési rátának (CAGR) felel meg. A szakét jelenleg 81 piacra exportálják, ami jól mutatja a nemzetközi jelenlét folyamatos bővülését.
Ez a növekedési ütem különösen fontos a japán kormány 2030-ra kitűzött, 76 milliárd jenes szakéexport-érték céljának tükrében, amely eléréséhez a következő öt évben 10,6%-os CAGR-re lenne szükség. Regionális bontásban Ázsia továbbra is domináns, az összes export 63%-át adja, értéke 8%-os növekedéssel 28,8 milliárd jenre emelkedett. Nyugat-Európa szintén rekordot döntött 3 milliárd jennel, ami 4%-os éves növekedést és 157%-os bővülést jelent 2020-hoz képest. Észak-Amerika volt az egyetlen gyengébben teljesítő régió: az exportérték 1%-kal, 12,4 milliárd jenre csökkent, elsősorban az amerikai piac második félévi, 3%-os visszaesése miatt.
Az exportpiacok közül Kína és Dél-Korea emelkedett ki. Kína lett a legnagyobb egyedi exportpiac, s 14%-os értéknövekedést ért el. Dél-Korea exportértéke 17%-kal, 4,4 milliárd jenre (9,2 milliárd forintra) nőtt, és továbbra is erőteljes növekedési pályán halad, annak ellenére, hogy történelmileg alacsonyabb átlagos exportárral rendelkező piacnak számít. Dél-Korea teljes exportértéke egyébként már a 4,5-szerese a 2020-as szintnek.
Az iparági szereplők szerint a nemzetközi kereslet növekedéséhez hozzájárult az is, hogy 2024 decemberében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette a kódzsi penésszel történő hagyományos szakékészítést a szellemi kulturális örökségek listájára. Ez tovább erősítette a szaké prémium megítélését és gasztronómiai pozícióját. „A japán főzőüzemek is reményüket fejezték ki, hogy a cím kissé fellendítheti az ország exportgazdaságát, mivel a japán konyha iránti érdeklődés növekedésével párhuzamosan a szaké népszerűsége is világszerte növekszik” – fogalmaztak a lapunknak nyilatkozó szakészakértők 2025 novemberében.
Bár a 2025-ös eredményeket főként a már bejáratott piacok hajtották, az ágazat egyre nagyobb hangsúlyt fektet a feltörekvő régiókra is. A Japán Szaké- és Sócsúfőzők Szövetsége (Japan Sake and Shochu Makers Association, JSS) nemzetközi szakmai vásárokon, mesterkurzusokon és sommelier-szervezetekkel való együttműködéseken keresztül erősíti a globális jelenlétet. A szervezet kiemelt célterülete Közép- és Kelet-Európa, valamint Latin-Amerika – utóbbi régióban az exportérték 2020 óta csaknem megnégyszereződött, és 2025-ben már tíz piac importált szakét, ami regionális rekord.
Bár a 2030-as cél eléréséhez elsősorban a fejlett piacok hozzájárulása lesz meghatározó, a feltörekvő régiókba irányuló hosszú távú befektetések biztosíthatják a szaké globális sikerét a következő évtizedekben is.
Borítókép: Szakéhordók Tokióban 2024 őszén (Fotó: Földi Bence / Tobacco)
