hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. május. 17., hétfő - Paszkál.
hirdetés

Óriási érdeklődés a Magyar Termék Reggelin

Terítéken a magyar termék rendelet

Hogy mi is nevezhető majd 100% magyar terméknek illetve "csak" magyar terméknek, még nem eldöntött – derült ki az Élelmiszer szaklap által rendezett Magyar Termék Reggelin, ezért a résztvevők úgy érezhették, észrevételeikkel még befolyásolhatják a készülő rendeletet.  Vita a 100% magyar kitétel alkalmazása körül alakult ki, ugyanis a gyártók és a feldolgozók is úgy látják, ennek ma csak elenyésző számú termék felel meg, vagy még annyi sem...

hirdetés

Rendezvényünkön a döntéshozók, a szakmai testületek képviselői és az érintett gyártók-kereskedők közösen gondolkodtak arról, mit és hogyan kellene a  készülő magyar termék rendeletnek szabályoznia.  Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára elmondta, egyelőre  a rendeletnek többféle változata van, és még nem tudják, melyiket teszik le a miniszter asztalára. Kiemelte, hogy jelenleg uniós szinten a Közösségi Vámkódex szabályozza azt, mire lehet ráírni a „nemzeti termék” –et, ez azonban eléggé szabadon kezeli a fogalmat, így például az Iránból importált, de Magyarországon csomagolt pisztácia az uniós szabály alapján már magyarnak minősül.  Ezt a lehetőséget kivédve kívánta a szaktárca az idehaza megtermelt, magyar munkaerővel, idehaza feldolgozott és csomagolt élelmiszereket pozitívan diszkriminálni a magyar termék jelöléssel.

Magyar  legyen szántóföldtől az asztalig

A rendelettervezet két kategóriát nevesít: a 100% magyar terméket és a magyar terméket.

Kardeván Endre elmondta, hogy 23 szervezettől és 2 magánszemélytől több mint száz javaslat érkezett.   A legtöbb módosítás is ezt a két kitételt érinti. Problematikus  ugyanis a feldolgozott termékek esetében, hogy hány százalékban kerüljön a magyar termékbe illetve a 100% magyar termékbe külföldi alapanyag? A tervezet jelenleg úgy rendelkezik, hogy a 100% magyar jelölést csak azon termékek viselhetik, amelyekben a külföldi adalékanyagok mennyisége 5% alatt van. A beérkezett módosító javaslatok ezt a limitet 10%-ra javasolják emelni.

Kardeván Endre - Magyar Termék Reggeli

„Megértem ezt is, mert az Univer, aki az Erős Pista előállításához sót is használ, vagy az édességgyártók, akiknek a kakaó a fő alapanyaguk, e limit alapján nem írhatják rá a termékükre, hogy 100% magyar. Megpróbáljuk megnézni, meddig lehet a határokat tágítani, de azután a miniszter dönt” – mondta az államtitkár, s hozzátette: "a vágyam az, amit Ausztria elért, hogy nálunk is 80%-ban magyar termékek legyenek a polcokon.” 

 

Cél: az agrárium helyzetbe hozása

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály vezetője kihangsúlyozta, hogy a magyar termék illetve a 100% magyar termék megjelölés önkéntes, nem kötelező feltüntetni. Azért hoztak létre két kategóriát, hogy élesen külön lehessen választani a csak magyar alapanyagokból készülő termékeket a többitől. „Miért ne lehetne magyar terméknek minősíteni a 60%-ban magyar barackból, de 40%-ban import cukorból készülő lekvárt? Viszont azt a terméket, amely a minimális külföldi hozzávalókat kivéve csak magyar alapanyagból származik, az igenis viselhesse a 100% magyar jelölést” – mondta s hozzátette, hogy az elsődleges céljuk ezzel az, hogy a magyar feldolgozókat és gyártókat is ösztönözzék a magyar alapanyagok felhasználására, ezzel is helyzetbe hozva az agráriumot, és a magyar termelőket. A legfőbb cél azonban az, hogy a ma dúló védjegy és logókavalkádot végre megszüntessék, mert ez sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek, sem a fogyasztóknak nem jó.

 

Gyaraky Zoltán - Magyar Termék Reggeli

Szarva közt a tőgyét

Célt téveszthet a magyar termék rendelet


Az élelmiszer-előállítókat a kerekasztalnál Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft., ügyvezető igazgatója, és  Marosfi Györgyné, az Univer Product Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese képviselte. Egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a 100% magyar termék kitétel nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A 95 százalékos magyar származású alapanyag arány ugyanis túl magas, hiszen  például cukorból a magyar agrárium nem tudja teljes mértékben ellátni a magyar élelmiszeripart, így az importra szorul. „Hiába is szeretné az élelmiszeripar 100%-ig magyar alapanyagból legyártani a termékeit, ha  105 ezer tonnás a magyar cukortermés, az igény viszont 300 ezer tonna” –fejtette ki Fazekas Endre.

Fazekas Endre, Sió - Magyar Termék ReggeliMivel ezek miatt a 100% magyar termék kitételnek csak igen kevés termék felelne meg, ezért a gyártók és feldolgozók szerint elég volna a „magyar termék” megnevezést használni, s az alapanyag döntő hányadának magyar eredetére koncentrálni és nem a kiegészítő hozzávalók százalékos arányain töprengeni. Azért is tartják ezt követhetőbbnek, ( ésa z eseményen résztvevő kereskedők és marketing szakemberek is egyetértenek ezzel) mert a fogyasztók sem tudják majd a két jelölést megkülönböztetni.

A fogyasztók szemszögéből többen is felvetették, hogy a kétféle jelölés megkülönböztetése nagyon erős kommunikációt igényel, hiszen, bár a magyar vásárlók bizonyos kategóriákban hajlandók többet fizetni a magyar termékekért, azonban a polc előtt állva nincs sem idejük, sem kedvük azt mérlegelni, mi hány százalékig magyar, nekik egyértelműen, és egy jelölést kellene nyújtani.

Emellett a rendelet által előírt hathónapos átállási időt is kevesellték a gyártók, továbbá szeretnék, ha a jelenlegi, már meglévő védjegyek és tanúsítványok sorsát is rendezné a rendelet.

Szavazásra bocsáttatott a magyar termék rendelet

Magyar, magyarabb, legmagyarabb?


A gyártók azzal kapcsolatban is kifejezték félelmüket, hogy a 100% magyar és a „sima” magyar termék megjelölés egyfajta minőségi különbségtételt is jelent majd a fogyasztó szemében, (vagyis a 100% magyar termék a prémium kategóriát jelentheti), miközben eredetileg ezek a jelölések csak az alapanyagok származási helyét kívánják egyértelműsíteni. Pedig attól, mert valami 100%-ig magyar még nem biztos, hogy kiváló minőségű, tehát a tárcának a rendelet ilyen hatásán is el kellene gondolkodnia - javasolták a résztvevők.

A rendezvény bebizonyította, hogy a magyar termékek megjelölése, a magyar termék sorsa igenis érdekli a szakma szereplőit, s mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy egy rendelet körültekintő megtervezése bizony száz és száz különféle szempont mérlegelését igényli.

Reméljük, hogy a rendezvényünkön kikristályosodott igények és aggodalmak megbeszélésével egy mindenki számára megfelelő rendelet megszületését segítettük elő!

forrás: Élelmiszer Online

fotó: Forgács István

hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

Várjuk a legjobb tartalomalapú megoldásaitokat a Content+Marketing versenyünkre és influencer kampányaitokat az INFLU-ra! Nevezési határidő: 2021. május 21.

Olyan szolgáltatókat kértünk fel előadónak, akik elevator pitchszerűen, max. 10 percben válaszolnak az alábbi kérdésre: „Te most miben tudnád segíteni egy HR-es munkáját?”