Partnerségi együttműködési megállapodást kötöttek a mezőgazdasági kutatások és tudományos tevékenységek összehangolására a visegrádi országok (V4) agrárkutatási intézményei csütörtökön, Budapesten.

Külföldön is jelentős az érdeklődés a magyar agrárkutatási eredmények iránt; nemcsak a környező országokban, de Közép-Ázsiában is keresik - például - az új magyar búzafajtákat, amelyeket a magyar kutatók a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra fejlesztettek ki - mondta a földművelésügyi miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Az agrártámogatások és a zöldítés idei módosításai, valamint a következő, 2020-ban kezdődő új uniós ciklus támogatásainak bizonytalansága komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot.

„Az európai innovációs partnerség a mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért” címmel szervez konferenciát 2014. május 6-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az EIP-AGRI célja, hogy felhívja a figyelmet az innováció lehetőségeire az agrárgazdaságban, s ezáltal a gazdák közvetlenül kaphassanak választ problémáikra a tudomány területéről.

2014. január 1-jével megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A gödöllői székhellyel megalapított központ tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával jött létre és további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozott hozzá. 

Jövő év január elsejétől több, állami tulajdonban lévő agrárkutató gazdasági társaság feladatát a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ veszi át - jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben.

 A magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik záloga a korszerű tudás, a kutatás-fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazása és az innováció térhódítása. Ezt ismerte fel a kormányzat akkor, amikor e feladatok ellátása érdekében a vidékfejlesztési miniszter irányításával működő, integrált agrárkutató hálózat létrehozásáról döntött.