Minimálisan csökkent a népszerűsége, de még mindig a második legnépszerűbb cafeteria-elemként tarthatjuk számon. 

A fizikai, érzelmi és szociális természetű „juttatásoknak” is jelentékeny megtartóereje lehet.

Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya is, ahol ez idén kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu friss, januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit.

A munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a béren kívüli juttatásokról a szabályok januárban életbe lépő változásai miatt - közölte az Edenred Magyarország szerdán az MTI-vel reprezentatív felmérése alapján.

Nem kedvezett az adótörvények változása a béren kívüli juttatásoknak, ugyanis a kis-és középvállalatok (kkv) közel kétharmada nem tervezi cafeteriával támogatni munkavállalóit a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból.

A T/10537. számú törvényjavaslattal eldőlni látszik a több éve zajló cafeteria-háború sorsa. A módosítás két pillére közül az egyik az újabb adóemelés, a másik egy kommunikációs fordulattal a cafeteria átnevezése. Egyszerű példával szemléltetve: ha a cég minden jelenlegi, 2016-ban futó juttatását szeretné megtartani, akkor a mostani elemeket – beleértve az Erzsébet utalványt is – a dolgozóinak jövőre legrosszabb esetben 35%-ról 50%-ra emelt cafeteria-adó mellett adhatja. Ez alól két kivétel van: a SZÉP-kártya, ahol a közszférában dolgozók esetében csökkentették a keretet, és új elemként megjelent a 35%-os cafeteria-adóval adózó készpénz-juttatás.