Hazánk évente közel 16 milliárd forintos bevételkiesést szenved el az élelmiszer- és italhamisítás miatt.

Évente több mint 83 milliárd euró veszteség érte a jogszerűen működő gyártókat, az EU-tagállamok pedig 15 milliárd eurót veszítettek és közel 700 ezer munkahely szűnt meg a 2013–2017 közötti időszakban a hamis árucikkek és azok illegális kereskedelmének következtében, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából kiadott jelentéséből. A problémát fokozza, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre szorosabban bekapcsolódnak a hamisított áruk kereskedelmébe.

A magyar fiatalok több mint negyede nem tudja eldönteni, hogy egy online tartalom esetében valóban legális a felület  vagy sem. A portál segít abban, hogy a felhasználók ezentúl könnyebben találják meg a törvényes online tartalomszolgáltatásokat, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Életveszélyes sérüléseket és több százmilliárd forintnyi anyagi kárt okoznak a hamisított és ellenőrizetlen forrásból származó játékok. A problémát csak súlyosbítja, hogy a játékszektort érintő hamisítások miatt az elmúlt években összesen több mint 13 ezren vesztették el az állásukat, derül ki az Szellemi Tulajdon Európai Hivatalának (EUIPO) korábbi jelentéséből.

Miközben az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, csaknem 50%-uk az innováció korlátozását és csak egy szűkebb kör védelmét látja a szigorú szabályozásban, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

A magyar fiatalok közel hatoda vásárolt legalább egyszer hamis terméket interneten keresztül az elmúlt évben, amivel az uniós országok középmezőnyében foglalunk helyet, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.