Az evés túlmutat önmagán

Az evés túlmutat önmagán

Czecz Fruzsina gasztropszichológussal beszélgettünk.

A böjt jót tesz a marketingnek

A böjt jót tesz a marketingnek

A böjt az érzéki élvezetek, különösen a táplálkozás korlátozását vagy az azokról egy időre való teljes lemondást jelenti, és eredetileg vallási fogalom. Böjt idején „belülről” táplálkozunk, azaz az önkéntes megvonáskor az energiát nem a bevitt élelmiszerekből, hanem testünk táplálékraktárából nyerjük. 

A szeretet íze

A szeretet íze

Az evés egyfajta boldogságforrás is. Sőt, azt az ételt, amelyet egy általunk szeretett személy készít, finomabbnak, ízletesebbnek érezzük. Az is előfordul, hogy egy ételhez kedves emlékünk, érzésünk társul, amely újra és újra megelevenedik, amikor azt a bizonyos ételt fogyasztjuk. Azonban ennek a fordítottja is igaz. Érzelmeink, érzéseink, hangulatunk, aktuális közérzetünk mind-mind befolyással vannak az ételekhez való viszonyunkra. Az ízérzékelés komplex folyamat, amelyre az összes érzékszervünk hatással van. Ezért a látvány, az illatok, a hangok és a tapintás együttesen határozzák meg, milyennek érzékelünk egy ételt. A vizuális élmények kulcsfontosságúak, mert létrehoznak egy előzetes várakozást, amely megalapozza a későbbi ízélményeket.

Az ízek ereje

Az ízek ereje

Az ízek érzékelésének képessége nemcsak az étkezéseket teszi élvezetessé, hanem az emberi evolúció szempontjából az életben maradáshoz is kulcsfontosságú. Az ízek jelzik számunkra, hogy mi ehető és mi nem. Segítségükkel könnyebben kiválaszthatjuk a megfelelő táplálékot. A sós íz értékes vitaminokat, ásványi anyagokat jelöl, az édes íz energiát, érett gyümölcsöt, a savanyú íz lehet például egészséges is, mint a citrom vagy romlott, mint az állott tej. A keserű íz leginkább a mérgező ételekhez kapcsolható. Korábban az ember az ízlelés útján tájékozódott, amíg gyűjtögetett, halászott, vadászott, hogy melyik bogyót, gyümölcsöt egye és melyiket kerülje. 

„A kövér embernek valójában nem a teste, hanem a lelke éhes”

„A kövér embernek valójában nem a teste, hanem a lelke éhes”

A gasztropszichológia a pszichológia viszonylag új kutatási területe. Egyik hazai úttörője, Forgács Attila gasztropszichológus, szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus az első meghatározó lépéseit ezen a tudományos területen Szathmáry Lajosnak, a gasztronómia chicagói fejedelmének birodalmában tette meg. Forgács Attilával az evés lélektanának néhány kérdéséről beszélgettünk.