Szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie szeptember közepére az ország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemének.

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna között alakul.

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon terem belőle.

A gesztenye főként a karácsonyi ünnepi időszak közeledtével kerül előtérbe: a vásárok kedvenc csemegéje a sült gesztenye. A hazai szelídgesztenye-termőterület az utóbbi két évben stabilizálódott, az éves termésmennyiség közel 500 tonna. Sajnos a fákat gyakran kártevők tizedelik. A hosszú távú, kiegyensúlyozott termesztés érdekében a betegségek iránt jobban ellenálló fák nemesítésére és termesztésbe vonására lenne szükség.

A Debreceni Egyetem és a Pekingi Agrártudományi Egyetem kutatói több éve vizsgálják a kínai és az európai szelídgesztenye élettani hatásait.

A megszokottnál korábban virágoztak el a gesztenyefák is idén. Általában június közepétől július közepéig tart a virágzási időszak, ebben az esztendőben pedig már június elején virágba borultak a gesztenyefák. A helyenként megfigyelhető erőteljes virágzást a kéregrák sújtotta gesztenyefák esetében a túlélési ösztön is okozhatta a szakemberek szerint. A NAIK gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai tovább folytatják a küzdelmet a fajtát érintő betegség ellen, felhívva a figyelmet e sokfunkciós növény népességmegtartó szerepére.