Akár száz forintnak megfelelő összeggel is megdrágulhat egy csomag vaj Dániában, miután életbe lépett a zsíros élelmiszerek különadója. A kormány a kövér emberek számának csökkenését reméli, és jelentős költségvetési bevételt vár az adótül. A példa ragadós lehet, állítólag Nagy-Britanniában is fontolgatják egy hasonló adó bevezetését.

A Napi Gazdaság információi szerint az érintett termékkört kibővítenék, és a módosítás már januártól hatályba lépne. Nagy a gyártók ellenállása.

A parlament még júliusban szavazta meg a népegészségügyi termékadót, de végrehajtási rendelet azóta sem született hozzá csütörtöktől viszont fizetni kell!

A hazai fogyasztók árérzékenysége miatt segítheti az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítását a hamburgeradó bevezetése – derül ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből.

Az élelmiszergyártók minél több terméket kívánnak eladni a kereskedőknek még a chipsadó életbelépése, azaz szeptember elseje előtt. Mint azt korábban megírtuk: az édesipari termékeket, üdítőket, energiaitalokat és levesporokat sújtó adó nyomán termékenként 5–25 százalékos áremelkedésre és egyben forgalomcsökkenésre számítanak a gyártók.

Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, a megkérdezettek többsége azonban szkeptikus az elért társadalmi hatást illetően – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb kutatásából. (Kapcsolódó fájlok: táblázatok)

Szeptember elsejétől bevezetik a chipsadót, miután a kormánytöbbség július 11-én, megszavazta a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényt és a hozzá benyújtott módosító indítványokat is. Az eredeti koncepcióhoz képest változott némileg az adó, a kérdések és a kételyek azonban változatlanok.

A gyorsételek bölcsőjének számító USA-ban is – bár kicsi a valószínűsége, hogy a magyar „chipsadó” hatására – kiújult a vita, amely már egészen a kormányzati szintig gyűrűzik. A Time az Amerikában dúló „chips-csatának” járt utána.