A márkás ruhák, parfümök és az illegális szoftverek a legkelendőbb hamisított termékek
Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit november 10-én közölték az MTI-vel.
Nő a hamis fogyókúrás szerek piaca
Egyre több hamisító használja ki, hogy a késő tavaszi, kora nyári időszakban megnő a kereslet a különböző fogyókúrás szerek iránt, és a tökéletes alak gyors elérését ígérve akár életveszélyes termékeket ajánlanak a fogyasztóknak. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idei legfrissebb felméréséből kiderült, hogy a fiatalok közel 40 százaléka találkozott már hamis étrend-kiegészítővel. Már 1600 gyógyszertár együttműködésével zajlik a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program, amely garantálja, hogy csak ellenőrzött és jó minőségű készítmények jussanak el a fogyasztókhoz.
Óvatos illatszervásárlásra int a HENT
Egészségügyi kockázatot és hatalmas gazdasági kárt jelentenek a hamis szépségápolási szerek, többek között a hamisított parfümök az Európai Unióban. Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök akár súlyos egészségügyi károsodást is okozhatnak – hívta fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, Pomázi Gyula.
Az étrend-kiegészítők piaca se makulátlan
Folyamatosan nő a kereslet az étrend-kiegészítők iránt, így emelkedik az internetes vásárlások száma is a szektorban, amire már a hamisítók is felfigyeltek. A hamis, esetenként életveszélyes szerek visszaszorítása érdekében jött létre a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program, amely a piacra kerülő termékek bevizsgálásával garantálni tudja, hogy a Programhoz csatlakozó patikák polcaira már csak az ellenőrzött, jó minőségű szerek kerüljenek ki.
A rossz minőség a fő elriasztó tényező
A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90%-uk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
Körültekintően vásároljunk műszaki cikkeket!
A karácsonyi nagybevásárlás utolsó napjaiban különösen nagy veszélyt jelent a hamisított és ellenőrizetlen forrásból származó műszaki termékek megjelenése, ezért körültekintően érdemes vásárolni, akár online felületen, akár boltban, hívta fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).
Kevesebb hamis terméket vesznek a fiatalok
Az elmúlt évek javuló tendenciája ellenére a legtöbb magyar fiatal továbbra is az alacsonyabb árat nevezte meg a hamis áru vásárlásának legfőbb motivációjaként. Többségük idén is az eredeti terméket gyártó cégeket jelölte meg a hamisítás legnagyobb károsultjainak, ugyanakkor harmadával nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik már tisztában vannak a negatív gazdasági és társadalmi hatásokkal is, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
A fiatalok harmada vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben
Elsősorban az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak a magyar fiatalok, és kevésbé törődnek a gazdasági és társadalmi hatásokkal, derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt esik a választás a hamisított termékekre, a büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak.
A magyar fiatalok sem idegenkednek a törvénytelen online tartalmaktól
A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az elmúlt évben, 38%-uk viszont nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A magyar fiatalok 15%-a vásárol szándékosan hamis árut az interneten
A magyar fiatalok közel hatoda vásárolt legalább egyszer hamis terméket interneten keresztül az elmúlt évben, amivel az uniós országok középmezőnyében foglalunk helyet, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
HENT: Több ezer reklám található illegális tartalmat szolgáltató magyar weboldalakon
Egyre több reklám jelenik meg szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmat kínáló weblapokon, jelentős veszteséget okozva ezzel a hirdetőknek. Az így elhelyezett hirdetések ugyanis nem feltétlenül jutnak el valós fogyasztókhoz, emellett rossz fényt vetnek a hirdető cégekre és azok márkáira is. A hazai piacon csaknem 5000 olyan hirdetést figyeltek meg, amelyek nagyrészt ilyen típusú weboldalakon bukkannak fel, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentéséből.
Együttműködési megállapodás született az SZTNH és az NFH között
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) karöltve küzd a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) égisze alatt működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a szellemi tulajdon jelentőségének és védelmének érvényre juttatásában. Az együttműködési megállapodásnak köszönhetően számos területen hatékonyabb állami beavatkozás várható a hamis termékek elleni harcban.
Nem létezik 70 forintos bor
Végre hivatalos papír is van arról, hogy léteznek olasz borhamisítók. A csongrádi borászok ennek azért örülnek nagyon, mert ők már évek óta mondták ezt, de ott, ahol erre figyelni kellene, nem hallgattak rájuk – írja az Agroinform.hu.
Egyre nagyobb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás
Évente több tízmilliárd euró kárt okoz az Európai Unióban a hamisítás, 2010 óta több százezer munkahely megszűnését okozta, azonban tavaly már a hamis termékek minden eddiginél nagyobb mennyiségben készültek az EU határain belül, áll a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának legfrissebb jelentésében. A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi bűnbandák szorosan együttműködnek a hamis termékek gyártása, disztribúciója és értékesítése során, illetve több terrorszervezet is hamis áruk forgalmazásából finanszírozza működését.
