Törölte a kéknyelv betegséggel érintett országok listájáról Magyarországot az Egyesült Arab Emírségek szakminisztériuma. Az intézkedésnek köszönhetően a jövőben lehetővé válik, hogy hazánk egész területéről akadálytalanul szállítsák a szarvasmarhákat és a kiskérődzőket a közel-keleti országba.

Nem találtak újabb kéknyelvvel fertőzött állatot Magyarországon az ország teljes területének védőkörzetté nyilvánítása óta, és a betegség miatt 2015-ben egyetlen kérődző állatot sem kellett leölni - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága szerdán az MTI érdeklődésére.

Bár a kór állategészségügyi szempontból nem nevezhető veszélyesnek, a legnagyobb partnereinknek számító országok – ahol egyébként szintén magas a fertőzöttség – csak jóval olcsóbban és bonyolult adminisztratív munka után hajlandóak magyar tenyészállatot vásárolni.

Egy Győr-Moson-Sopron megyei, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és egy Bács-Kiskun megyei kérődző állományban is kimutatta a Nemzet Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma a kéknyelv betegséget. Emellett új kitöréseket jelentettek Ausztriában és Szlovéniában, a magyar határhoz közel eső településekről is, ezért az állategészségügyi hatóság megszüntette a megfigyelési területeket és az ország teljes területét egységesen védőkörzetté nyilvánította.

A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. Az új kitörés körüli 20 km-es körben a hatóság 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el, valamint módosította a megfigyelési- és védőkörzetet.

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.