A GKI konjunktúraindexe tovább csökkent a hatodik hónapban.

Áprilisban minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult.

A GKI konjunktúraindexe idén márciusban a tavaly késő tavaszi szintjére esett vissza, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye; az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A tavaly év végi pesszimizmus után januárban javultak az üzleti és fogyasztói várakozások is; a GKI konjunktúraindexe a tavaly utolsó kéthavi csökkenés után januárban ismét elérte a tavaly novemberi szintjét - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Decemberben az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Az áprilisi 28 pontról 38 pontra emelkedett az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) konjunktúramutatója, a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő tavaly áprilisi -25 pontról másfél év alatt, októberre lényegében vissza emelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt 40 pontos értékére - közölte az intézet az MTI-vel.

Októberben négyhónapos stagnálás közeli állapot után új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, és kétéves csúcsára került. Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezőek, a fogyasztói várakozások pedig háromhónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felfelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.