A három hónapnál hosszabb ideje magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek száma az év első felében meghaladta a 220 ezret - olvasható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legfrissebb összesítésében.

A globális recesszióból most felépülőben lévő országok munkaerő-piaci „szellemvárosokká” válhatnak, mivel az alkalmazottak több mint egynegyede azt állítja, hogy hajlandó külföldre költözni egy jobb állás reményében – derül ki a GfK Custom Research Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérésből.

Szabadon vállalhatnak munkát május elsejétől Ausztriában és Németországban az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is.

A magyarok 87,7 százaléka azért jelentkezne egy külföldi munkára, mert magasabb bért kapna, 47,6 százalékukat a jobb karrier lehetősége motiválja, míg a szakmai fejlődést 38,4 százalékuk jelölte meg a Trenkwalder munkaerőpiaci felmérésre során, amelyből kiderült az is, hogy 32,5 százalékuk a munkanélküliség miatt szeretne másik országban érvényesülni.

Magyar szakembereket keresnek németországi vendéglátóhelyekre, a fizetés csábító, de mérlegelni kell a megélhetési költségeket is.

Elsősorban Magyarországról várnak alkalmazottakat az osztrák cégek a Trenkwalder személyzeti tanácsadó felmérése szerint.

A korlátozások teljes megszűnése után sem várható a magyar munkavállalók nagy rohama sem Ausztriában, sem Németországban – mondta Czomba Sándor államtitkár egy bécsi konferencián.

Németországnak szüksége van a szakképzett külföldi munkaerőre – mondta kedden egy rádióinterjúban Rainer Brüderle, német gazdasági miniszter azzal összefüggésben, hogy Németországban idén májustól korlátozások nélkül vállalhatnak munkát az Európai Unió keleti tagállamaiból érkezettek.