Bár a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart, a méhészek növényvédő szerek mellett mégis a rovarbetegségeket tartják a fő veszélynek – írta a Népszava.

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot (imidakloprid, klotianidin, tiametoxam) tartalmazó növényvédő szereket. A határidőt követően a kezelt növényeket is tilos lesz szabadföldre kiültetni. A Nébih az új előírásoknak megfelelően módosította a hazai növényvédőszer-engedélyeket, amelyek megtalálhatók az engedélyezési adatbázisban.

Még az országos átlagnál is több méh pusztul el Tolna megyében, főként Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Több mint 300 méhészet jelzett méhpusztulást az elmúlt hetekben, a magyar méhészek mintegy 10-20 százalékát érinti a probléma, az okok azonban egyelőre ismeretlenek - mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Világszerte tízezer egészséges háziméhet láttak el nyomkövető érzékelőkkel, hogy a kutatók megpróbálják felderíteni tömeges pusztulásuk okait.

Egy új felmérés szerint 2014-ben ötből két amerikai méhkolónia elpusztult – tájékoztat az Index. Még megdöbbentőbb, hogy a rovarok tömeges kihalása nyáron kezdődött, nem télen. Tavaly április óta a méhkolóniák 42,1 százaléka kihalt, és ez az arány még sosem volt ilyen magas az elmúlt kilenc évben.

Csaknem minden tizedik európai vadméhfajt a kihalás veszélye fenyeget, többek között a rovarirtó szerek terjedése és a mezőgazdasági termelés növekedése miatt - állítja a kontinens méhállományáról írt első összefoglaló jelentés.