A plázastop alóli felmentésekről Matolcsy bizottsága dönt. Az első tapasztalatok alapján próbálkozni sem érdemes nagy élelmiszerüzlettel, attól függetlenül hogy multi-e a beruházó vagy kisebb hazai cég, de az sem számít, ha hátrányosabb régiókba települnének. A többi kereskedelmi ágnál nem derül ki, hogy mi alapján születtek a döntések.

Nyilvánosságra került, hogyan lehet kibújni a plázaépítési tilalom alól: részletes útmutató jelent meg a kormányportálon a felmentéssel kapcsolatos eljárásról. Ebből sok minden kiderül – jórészt a kérelem formai-tartalmi követelményei –, ám a felmentés szempontjaira nem derül fény.

Az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar építőipar zsebéből évi 200-300 milliárd forintot húz ki azzal, hogy ennyi értékű beruházást lehetetlenít el – ez a véleménye Demján Sándornak a plázastop-törvényről, amely a 300 négyzetméteresnél nagyobb áruházak építésének engedélyezését Matolcsy György kezébe adja.

Plázastop ide vagy oda, a Győr önkormányzatának 21 képviselője megszavazta az Auchan helyi beruházásának elvi engedélyét – írja a Kisalföld. A képviselők közül nemmel senki nem voksolt, hárman tartózkodtak, miközben kiderült: Borkai Zsolt, polgármester a Fidesz-frakció tagjaként az Országgyűlésben igennel szavazott a plázastopra.

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés.

Jövő januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján.