hirdetés
hirdetés
2021. június. 18., péntek - Arnold, Levente.
hirdetés

Climate engineering

Nemzetközi klímaváltozási akciónap a geoengineering tükrében

A nemzetközi klímaváltozási akciónap apropóján a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, Dr. Toldi Ottó a modern korunkban egyre elterjedtté váló geoengineering vagy climate engineering (klíma- és geomérnökség) jelenségéről beszél.

hirdetés

Mit üzen nekünk az geomérnökség a Nemzetközi klímaváltozási akciónapon?

Minden évben ekkor összefog az egész világ, hogy a nemzetközi klímaváltozási akciónap keretében felhívják a figyelmet a bolygónk éghajlatát fenyegető veszélyekre és a klímaváltozás által előidézett, vészjósló természeti változásokra – olvasható a Wikipédiában, amikor rákeresünk a Nemzetközi klímaváltozási akciónap címszóra. „Az akciónap célja az összefogás erejével demonstrálni és nyomást gyakorolni a döntéshozókra.”

forrás: IASS Potsdam
forrás: IASS Potsdam

Ha feltennénk magunknak azt a kérdést, hogy mi az értelme egy plusz klímademonstrációnak a heti gyakoriságú klímademonstrációk tengerében, akkor szerintem a legtöbben arra a következtésre jutnának, hogy jobb lenne hasznos és tartalmas dolgokkal foglalkozni ezen a jeles napon. Olyanokkal, amelyek, ha kicsit is, de mindenfajta nyomásgyakorlás nélkül is előrébb viszik a klímaváltozás elleni fellépés ügyét. Ebben a szellemben úgy gondoltam, hogy inkább írok egy összefoglalót a klíma- és geomérnökségről, arról a tudományról, amellyel az általunk okozott galibát igyekszünk visszafordítani, a boldog békeidők klímáját valahogy restaurálni.

A klímamérnökség (climate engineering) vagy másnéven geomérnökség (geoengineering) tudományos fogalom, nagy léptékű, előre eltervezett hatásokat okozó beavatkozás a Föld, mint fizikai rendszer működésébe” – írja a Wikipédia. „Napjainkban elsősorban a földi légkör olyan megváltoztatását értik alatta, mely a globális felmelegedés hatásait mérsékelni tudja, esetleg teljesen meg is szünteti.”

Helikopternézetbe emelkedve, a klíma- vagy geomérnökség valójában sokkal tágabb fogalom ennél. Földünk felszínének megváltoztatása már jóval a modern kor előtt elkezdődött, gondoljunk csak az európai erdők felének a kiirtására a római kortól mostanáig, a bányászati és mezőgazdasági aktivitás egyre intenzívebbé válására az ipari forradalomtól kezdve, különös tekintettel ezek nagyon is szignifikáns tájátalakító mellékhatására. Ezek a mellékhatások pedig sajnos nem bántak kesztyűs kézzel az ember és a környezete közti harmóniával. Az erdőirtás és a mezőgazdasági területek térnyerése magával hozta a talajeróziót, a melegedést és a szárazságot, valamint a folyók vízjárásának a szélsőségesebbé válását. Ilyen értelemben a klíma- és geomérnökség, a természetes környezet nagymértékű ipari-, mezőgazdasági- és lakókörnyezetté alakítása egyidős a gazdasági expanzióval, a funkcionális specializációval és az urbanizációval. A természettel való harmonikus együttélésünk pedig ezzel párhuzamosan a valóságból a mindenkori megvalósítandó tervek kategóriájába került. Nyugodtan nevezhetjük hát a klíma- és geomérnökség részének az eredeti természetes környezetünk antropocentrikus megváltoztatását is, mert az nem mentség, hogy mindez nem tervezetten történt, azaz nem volt igazi „mérnökség”. Nem tervezetten történt, de a környezetvédelmi cselekvés hiánya tudatos volt, annak ellenére, hogy a következményeket lehetett sejteni.

Az ipari forradalom óta az emberiség fosszilis tüzelőanyag-felhasználása és a fokozódó mezőgazdasági termelés mintegy 85%-kal növelte az üvegházhatású gázkibocsátást 1970 és 2021 között. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által meghatározott különböző kibocsátási forgatókönyvek mindegyike szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedése várható. A változást előrejelző forgatókönyvek szerint a földi átlaghőmérséklet 2090-2100 között minimum 1,8°C-kal (1,1-2,9°C), maximum 4°C-kal (2,4-6,4°C) lesz magasabb az 1980−1999 közötti időszak átlaghőmérsékleténél. Ha hétköznapi emberként az átlagértékek fokozatos változását nem is érzékeljük annyira, az mindenképpen látványos, hogy nő az időjárási extremitások (hőség, szárazság, viharok, áradások, évszakok átrendeződése, a fagyos és havas napok számának csökkenése, stb.) gyakorisága, és ennek következtében csökken a pénzügyi és gazdasági tervezhetőség megbízhatósága, csökken a mezőgazdasági termésbiztonság, nőnek bizonyos humánegészségügyi kockázatok, és végül, de nem utolsó sorban nőnek a biztosítási költségek.

De hát nem azok lennénk, akik vagyunk, ha nem találtunk volna ki az eddigiekhez méltó megoldásokat azokra a problémákra, amiket mi okoztunk. A valódi, a definíció szerinti klíma- és geomérnökség deklarált célja ugyanis az, hogy helyrehozza mindazt, amit elrontottunk, segítségével lassítsuk a klímaváltozást. Ezt sokféle módon tehetjük. Például csökkenthetjük a Föld felszínére érő napsugárzás mennyiségét úgy, hogy szulfát-aeroszolt juttatunk a sztratoszférába (Solar Radiation Management – SRM), azaz gyakorlatilag kén-dioxidot injektálunk a magas légkörbe, ugyanúgy ahogy az feljut elsősorban a szén és tűzifa égetésekor, vagy ahogy feljut vulkánkitörések alkalmával. A beeső napsugárzás mennyiségének a megváltoztatása természetesen a klíma több elemére is hatással van. Csökken a napi csúcshőmérséklet, és megnő a csapadék valószínűsége.

De a csapadékeloszlás megváltoztatására van hatékonyabb módszer is, neve „felhő magvasítás” (cloud seeding). Ezüst-jodidot, folyékony nitrogént vagy fagyasztott szén-dioxidot permeteznek szét repülőgépekről, vagy lőnek fel rakétákkal, tűzérségi lövedékekkel, melynek cseppjei körül kicsapódik a légkör nedvességtartalma, és elég nagytömegű vízcseppek képződnek ahhoz, hogy tartós esőzés legyen a történet vége. Kínában ipari méretekben használják a felhő magvasítást az aszálykárok csökkentésére. Éves átlagban 840 a repülőgépes bevetések száma, emellett 116 ezer speciális rakétát és 890 ezer ágyúlövedéket is kilőnek ugyanebből a célból. De Magyarországon is létezik már egy országos jégkár mérséklő rendszer 2018 májusától. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy országszerte 986 darab ezüst-jodid párologtatásra képes generátort telepítettek, amelyekkel csökkenteni lehet a jégkárokat.

A nap besugárzásának, illetve a csapadék eloszlásának a befolyásolásán túl természetesen a klímaváltozás negatív hatásainak a csökkentése is kiemelt célja a klíma- és geomérnökségnek. Ez pedig a légkörbe jutó CO2 mennyiségének a csökkentésével, vagy a légkör CO2 tartalmának a közvetlen kivonásával érhető el. A CO2 emisszió csökkentésére rendelkezésre álló technológiákat összefoglalóan tiszta szén technológiáknak nevezzük. A módszer lényege, hogy a fosszilis- vagy biomassza erőművek füstgázából leválasztott CO2-ot megfelelő geológiai formációkba eltárolják (Carbon Capture and Storage – CCS), vagy újrahasznosítják hasznos, értékes termékek (pl. metanol) gyártására (Carbon Capture and Utilization – CCU). A CCS technológia rendkívül innovatív és ígéretes tovább fejlesztése az úgynevezett Carbfix eljárás, amikor a füstgázból leválasztott CO2-ot vízben elnyeletik és bazalt-alapú geológiai alapkőzetbe préselik. A tesztelések eredménye alapján a bepréselt szódavíz 2-3 év alatt karbonátos kőzetté alakul, teljesen immobilizálódik. Fejlesztés alatt állnak a növényi fotoszintézis modelljét másoló, mesterséges fotoszintetikus rendszerek is, amelyek a növényi levelekhez hasonlóan CO2-ot kötnek meg, de jellemzően nem cukrokat és szénhidrátokat termelnek, hanem egyszerűbb, de hasznosítható szerves vegyületeket (pl. hangyasav). A terület fontosságát és egyben perspektivikusságát is jelzi az, hogy Elon Musk és Bill Gates egymást felülmúlva, hatalmas pénzeket fektet a CO2 közvetlen levegőből való kivonását lehetővé tevő technológiák fejlesztésébe. A közvetlen levegőből való CO2 leválasztás (Direct Air Capture – DAC) azt a kémiai tényt használja ki, hogy vannak olyan reagensek, amelyek olyan nagy affinitással kötik a CO2-ot, hogy még a levegőből is kihalásszák elég nagy hatékonysággal. A technológia költséges része a reagens regenerálása, azaz a CO2 eltávolítása, amelyet vagy a CCS-hez hasonló CO2 betárolás és kőzetté alakítás követ, vagy a CCU-hoz hasonló újrahasznosítás.

Persze ezen az alapon az erdősítés, a faültetés is klímamérnökségnek számít, valamint az is, hogy az óceánokban hiányban lévő tápanyagokkal serkentik az algamezők növekedését, növelve a CO2-kötő alga-biomasszát. A klímamérnökség ez utóbbi természetadta technológiái a legszimpatikusabbak. Kétes hírű anyagok sztratoszférába permetezése, vagy az, hogy a mesterségesen előidézett esők vize valahonnan hiányozni fog, legalább olyan nyugtalanító megoldások, mint maga a klímaváltozás.

A rossz hír az, hogy különösen a feltörekvő országokban növekszik az ilyen technológiák iránti igény, elsősorban az aszály és jégeső okozta mezőgazdasági károk enyhítésére. A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy a technológiák nem tökéletesek, még mindig kísérleti fázisban vannak. Jó lenne tehát nem okozni nagyobb galibát, mint amiben már vagyunk.

Remélem nem okoztam maradandó hiányérzetet azzal, hogy a politizálás, a nyomásgyakorlással együtt elmaradt. Ezúttal ismereteink bővítésére használtuk a Nemzetközi klímaváltozási akciónapot. Szerintem ez egy vállalható alternatíva.

(forrás: Store Insider)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Itt a Store Insider új podcast rovata! Április 22-én startoltunk a #PályázzaProFuturával; a sorozat első része a pályázati lehetőségeket járja körül. A műsor epizódjai hasznos segítséget nyújtanak minden olyan élelmiszeripari, FMCG-szereplőnek, amely plusz forrásokat keres, illetve szeretne elcsípni egy szeletet a következő hónapokban megjelenő, nagyságrendileg hatszázmil­liárd forint értékű új kiírásokból.

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

Az Store Insider magazin kiadója hetedik alkalommal hirdette meg „Az Év Boltja” versenyt.

Informálódj és kérdezz a hatályos jogszabályokról! Szakértőkkel segítünk eligazodni a jogszabályok útvesztőjében. 2021.06.29. 10:00

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

A legjobb HR-kommunikációs megoldások versenye. Normál nevezési határidő: augusztus 19.

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!