2023 második negyedévében 13,5%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi lefelé revideált 4,4%-os visszaesés után, míg 4,1%-kal mérséklődött az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóiparban, valamint néhány kisebb súlyú ágazatban nőttek a beruházások. 2022-ben összességében 0,3%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 8-9%-os visszaesésre számítunk.
Az uniós források hiánya is érzékelhető
A beruházásokon belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24%-kal csökkent, ezzel szemben a közel felét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4%-kal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 6,9%-kal emelkedett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10%-kal csökkent. A beruházások 12%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18%-kal csökkentek, az állami és főleg az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt. A 2015. évi átlaghoz képest 44,9%-kal bővültek, 2010-hez képest pedig 78,8%-kal nőttek a beruházások.
Kilátások és tendenciák
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, csökkenő belső kereslet, valamint korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatták a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenység növelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat. Az emelkedő kamatok negatív hatását a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működő tőke beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait érdemben fékezi, ami a lakásépítések visszaesésében tükröződik, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása valamelyest ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi.
A kamatok csökkenésével stabilizálódhatnak a beruházások
A feldolgozóipari beruházásokat elsősorban a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. A lakossági beruházásokat az 5%-os kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható, amihez a CSOK körének szűkítése is hozzájárulhat. Az állami beruházások bejelentett csökkentése már a tavalyi év második felében megjelent az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A kamatok csökkenésével azonban a következő negyedévekben már mind a vállalati, mind a lakossági beruházások stabilizálódhatnak, jövőre pedig fokozatos élénkülést mutathatnak.
