Több mint 101 milliárd forint adót csaltak el tavaly a költségvetésből a csalárd vállalkozások, legalábbis ekkora összegű visszaélésre derítettek fényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzései. A hatóság tájékoztatása szerint 2015-ben összesen 3094 bűncselekmény kapcsán indítottak nyomozást költségvetési csalás miatt, ebből 1609 esetben valamilyen formájú áfacsalásról volt szó.
Bár az áfacsalásra szakosodott cégek a legtöbb esetben nem válogatnak az egyes termékek között, az élelmiszerek még mindig „slágerterméknek” számítanak az ilyen ügyletek közt. A legtöbbször cukor, étolaj és tej szerepel a csaló cégek „étlapján”. Sőt, akár egymás mellett több termék forgalmazásával foglalkoznak, a lényeg, hogy ömlesztve szállítható, egyedileg nem azonosítható termékről legyen szó, itt ugyanis a legkönnyebb kijátszani a rendszert.
A 2015-ben bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszernek (ekáer) köszönhetően egyre nehezebb dolguk van azoknak, akik a szürke zónában mozognak. Az előző évhez képest jelentősen nőtt a feltárt visszaélések száma, tavaly az előző évhez képest 420-szal több trükkös ügyletet sikerült lefülelniük a NAV embereinek. A sikeres felderítésben jelentős szerep jutott az e-útdíjrendszernek is, hiszen a nyilvántartásból viszonylag pontosan nyomon követhető, ki milyen áruval, merre jár az országban.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csalók egész mappányi hamis irattal vágnak neki az útnak, az ellenőrzéskor pedig mindig azt veszik elő, amelyikre épp szükség van. Az egyre teljesebb adatcserének és az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően ugyanakkor ma már az útmenti ellenőrzések alkalmával is pillanatok alatt kiderül, ha egy többtonnás élelmiszerfuvart egy negyedik emeleti lakásban székhellyel rendelkező, raktár nélküli vállalkozásnak szállítanak – közölte a Magyar Idők kérdésére a NAV.
Élelmiszeripari szakemberek szerint az ellenőrzések szigorítása mellett a forgalmi adó csökkentésével lehetne a legnagyobb eredményt elérni a termékpályák fehérítésében. A 2014-ben az élő és félsertésre bevezetett csökkentett adókulcs meghozta a várt eredményt, a feketepiac korábban 40-50 százalékosra becsült aránya jelentősen csökkent az ágazatban. A trükközők ugyanakkor nem tűntek el, csupán profilt váltottak: az élő állatok helyett a tőkehússal folytatták az adócsalást. Ennek vethet véget a január elsejétől a sertéstőkehúsra kiterjesztett forgalmiadó-csökkentés. Ágazati szakértők szerint az ötszázalékos adókulcs mellett már nem éri meg az áfával trükközni, így várhatóan rövid időn belül „kitisztul” a húsipar.
Hasonló hatást várnának egy esetleges áfacsökkentéstől a tejtermelők is. Ma ugyanis még kamionszámra érkeznek a szomszédos Szlovákiából származó tartós fogyasztói tejek. Az áfacsalás ékes példájaként pedig gyakran előfordul, hogy egyazon feldolgozó terméke – a szállítási költségek ellenére – a magyarországi boltokban olcsóbban kerül a polcokra, mint otthon Szlovákiában. A tejiparban jártas szakemberek szerint ennek a folyamatnak egy csapásra véget vetne, ha a fogyasztói tejek esetében a jelenlegi 27-ről öt százalékra csökkenne a forgalmi adó kulcsa.
A Magyar Idők úgy tudja, a kormány szerdai ülésén tárgyal majd a tejtermelők és a feldolgozók megsegítését célzó csomagról, amelyben jelentős szerep jut az áfacsökkentés tervének. Ha a kabinet tagjai megszavazzák a javaslatot, az év második felétől az alapvető élelmiszerek ötszázalékos kulcsával adózik majd a fogyasztói tej is. Ennek köszönhetően lehúzhatják a rolót a visszaélésekre szakosodott vállalkozások, a piacon pedig újra tisztességes verseny alakulhatna ki a hazai és a külföldi termékek között.
