„Nyugtalan vizeken hajózik Európa: különösen az Európai Unión belüli összetartásnak kellett több próbát is kiállnia 2016-ban – állapítja meg bevezetésként Antje Hille, a GfK Geomarketing kutatásvezetője, és hozzáteszi: – Ezzel szemben Európa gazdasága robusztus oldalát mutatta, és elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre. Újra a magánfogyasztásra támaszkodhat a gazdasági növekedés szerte Európában. Ebből a kiskereskedelem is tudott profitálni, bár a növekedési mutatók erősen különböznek egyes országok között.”

Nagy a nyomás a hagyományos üzleteken

Hazánkban a bolti forgalom kiemelkedő növekedését kiemeli a GfK Németországban júniusi sajtóközleménye is: „Összességében a GfK a forgalom szolid, nominálisan átlag 1,4 százalékos növekedését jelzi előre az EU28-ban 2017-re. Sőt, az Egyesült Királyság nélkül a kiskereskedelem forgalma 2,2 százalékkal emelkedik. A tavaly növekvő régiók 2017-ben is a nyertesek közé tartoznak. Így Románia (+9,8 százalék) és Magyarország (+5,7 százalék) különösen dinamikus növekedési arányt ér el.”

Derűlátását a tanulmány arra építi, hogy az Európai Bizottság várakozása szerint sok országban csökken a munkanélküliek száma és növekszik a nettó jövedelem. Ebből a többcsatornás kiskereskedelem korában a hagyományos üzletek is profitálnak.

A kiemelkedő mértékű romániai és magyarországi prognózis mellett a „téglából malterral épült boltok” bevételei 4,0–5,5 százalék között bővülnek Horvátországban és Bulgáriában, valamint a balti államokban. A zloty felértékelése, valamint a bérek és árak növekedése következtében a lengyel piacon is jelentős, 5,3 százalékos emelkedésre számítanak.

Összességében az EU28 nyugat- és dél-európai országaiban az e-kereskedelem gyorsan növekszik, és nagy nyomást gyakorol a hagyományos üzletekre, mutat rá a GfK, ahogyan arra is: „Többek között az ígéretes konjunktúraadatok pozitív növekedési rátákat alapoznak meg a bolti kereskedelemben is, bár lényegesen alacsonyabb szinten.”

Indulnak az árak fölfelé

„Lassanként Európa-szerte kezdenek nőni az árak” – mutat rá a GfK tanulmánya: „Infláció vagy defláció, az itt a kérdés a fogyasztói árak alakulásánál, ami jelentősen befolyásolja a kiskereskedők és befektetők stratégiai döntéseit, ahogy a fogyasztók vásárlási magatartását is. Az emelkedő árak csökkenthetik a vásárlóerőt, ha a bérek nem tartanak velük lépést.”

Az EU28-ban átlag 0,3 százalékkal nőttek az árak tavaly, és éppen csak meghaladták a 2015. évi nulla inflációt. Tizenegy európai országban regisztráltak deflációt; elsősorban Kelet- és Dél-Európában. Bulgária, Románia, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország az átlagárak 1,3 és 0,2 százalék közötti csökkenésével szerepel a listán.

Magyarország a 2017-re jelzett inflációs ráták élbolyához tartozik az EU-tagországok között 2,2 százalékos várható mutatójával. Közvetlenül Németország (2,8%) és az Egyesült Királyság (2,5%) után. Szintén a mienknél nagyobb inflációt prognosztizál a GfK az idei évre Ukrajnában (10,5%), Törökországban (8%) és Norvégiában (2,6%).

Régiónként továbbra is nagy különbségek

Ha a GfK korábbi vásárlóerő-elemzésében szereplő negyvenkét európai országot nézzük, akkor tavaly egy főre átlagosan 13 672 euró jutott fogyasztás céljára; nominálisan 0,3 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. „Az alacsony növekedési arány egyrészt árfolyamváltozások hatására alakult ki, másrészt mert néhány nagy országban stagnált a mutató. Egy sor országban viszont az öt százalékot is meghaladta a növekedés mértéke” – összegeznek a GfK szakértői.

Érvényes a kiemelkedő növekedés Magyarország mellett a következőkre: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Izland, Lettország, Luxemburg, Málta és Szlovákia.
Ezzel kapcsolatban az európai kereskedelem kilátásairól szóló tanulmány megállapítja: „A vásárlóerő Európában régiónként továbbra is nagyon különbözik. Bár a gyengébb jövedelmű gazdaságok folyamatosan hozzák be hátrányukat, még hosszú út vezet az egységes elosztásig. Így például a jövedelem szempontjából legerősebb Luxemburgban az egy főre jutó jövedelem 8,8-szor akkora, mint amire a bolgár lakosság támaszkodhat.”

Magyarországon egy főre átlagosan 5549 euró jut, ami az európai középértékhez képest 41 százalékos vásárlóerő-indexet jelent. Ez a harmincadik helyet jelenti, közvetlenül a 47 százalékos lengyelek után, negyvenkét európai ország rangsorában.

Bizakodnak a fogyasztók

A fogyasztók tényleges költési hajlandósága jelentősen függ a pszichológiai faktoroktól. Márpedig a GfK „fogyasztásiklíma-indexe” az EU28-ban a kilenc év óta mért legnagyobb értéket mutatta tavaly év végén. Földrészünk fogyasztóinak nagy része bizakodónak mutatkozott a jó konjunkturális helyzetnek köszönhetően; olyan bizonytalansági tényezők ellenére, mint a Brexit-szavazás következményei és a nacionalista vagy legalábbis populista tendenciák erősödése majdnem minden európai országban.

„A fogyasztók jövedelemmel kapcsolatos várakozásai, azaz bizalmuk abban, hogy bevételükből alapvető szükségleteik kielégítésénél tartósan többet engedhetnek meg maguknak, együtt növekedtek vásárlóerejükkel” – állapítja meg a kereskedelem idei lehetőségeit elemző tanulmány.

Sok versenytársa van a kereskedelemnek

Európában, így nálunk is a vásárlóerő örvendetesen növekszik, amiből azonban a kiskereskedelem csak behatároltan profitál. Egyrészt mert nem csak közvetlenül egymással versenyeznek a hagyományos boltok. Másrészt ugyanis konkurálnak az európai fogyasztók nettó jövedelmének szabadon elkölthető részéért például a vendéglátással és a lakáspiaccal, de biztosítótársaságokkal és másokkal is.

„A múlt évben is folytatódott az a hosszú távú trend, amely szerint az európaiak fogyasztási kiadásain belül csökken a hagyományos boltok részesedése. Az EU28-ban 31,3 százalék jutott rájuk, az előző évi 31,4 százalék után” – mutatnak rá a GfK kutatói.

Ennek okát abban látják, hogy földrészünk lakói a bankszámlájukra vagy erszényükbe kerülő pluszpénzt egyre inkább egészségük megőrzésére vagy a vendéglátásban adják ki, egyre inkább shoppingolnak online, de lakhatásra is fordítanak belőle. Másrészt az alacsony banki kamatok sok európai embert ösztönöztek arra, hogy ingatlant vásároljanak. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hagyományos bolti kiskereskedelem Európában nem olyan mértékben növekszik, mint átlagosan a fogyasztásra fordított költések.

Érett piacokon kisebb rész jut a boltoknak

Függ azonban a kiskereskedelem részaránya az egyes országokban attól is, hogy az ottani piac mennyire érett. Alaptétel, hogy minél fejlettebb a gazdaság, a kiskereskedelem annál kisebb mértékben részesedik a fogyasztásból. De a regionális eltérések, különbségek a létfenntartáshoz és a lakhatáshoz kapcsolódó árak szerkezetében, az életstílusban és a fogyasztási szokásokban szintén befolyásolják a kiskereskedelem részarányának nagyságát.

„Ennek megfelelően a hagyományos boltok részaránya tavaly újra jóval az európai átlag felett alakult az alacsony jövedelmű országokban. Különösen érvényes ez Magyarországra (50,5%), Horvátországra (50,3%) és Bulgáriára (43.9%), ahol az emberek jövedelmük az átlagosnál jóval nagyobb részével kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket” – olvashatjuk az európai kiskereskedelmet elemző tanulmányban.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas jövedelmet nyújtó országokban a magánfogyasztásból a kiskereskedelemre 30 százalék alatti rész jut. Közéjük tartozik Svájc és Norvégia mellett az EU-tagországok közül Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Ott a kiskereskedelem csak korlátozottan élvezi, hogy emelkednek a jövedelmek, mivel a fogyasztók a többletet inkább szabadidőre, lakásra és más szegmensekre fordítják.