Míg korábban szinte csak lekvárok és gabonapelyhek elkészítéséhez használták, ma már joghurtokat, teákat, energiaitalokat és rágógumit is ízesítenek vele.
A füge több okból is lenyűgöző. Ízeiben ellentmondásos, a félrevezetően száraz külső egy nedves belsőt rejt, húsa elolvad a szájban, mégis kemény, de mindezek a tulajdonságok csak akkor nyernek értelmet, ha megkóstolunk egy igazán érett darabot.
A gyümölcs édes és savanyú ételekkel egyaránt jól harmonizál, fogyasztható főzve, nyersen, egészben és aprózva is. Hamarosan az Instagram egyik királya is lehet, hiszen élmény a szemnek, amikor egy füge felbontáskor szétnyílik, emlékeztet a The Guardian.
A közösségi médiában csak a jól mutató ételek lehetnek sztárok. Az avokádóról már több mint 7 millióan, a tojásokról már 8.7 millióan posztoltak az Instagramon, a füge pedig 650 ezer bejegyzésnél jár, a szám pedig folyamatosan növekszik – írják.
A Firmenich arról írt, hogy a füge vonzerejének jelentős részét az egészségre gyakorolt hatásai teszik ki. A gyümölcsnek magas a rost-, a magnézium-, a mangán-, a kalcium- a káliumtartalma, tehát egy igazi tápanyagbomba. Továbbá rezonál azokkal a fogyasztókkal is, akik a feldolgozott cukrot természetes forrásokból szeretnék pótolni.
Bálint gazda honlapja szerint a füge egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az Ószövetségben, amely a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az “ígéret földjének” legfőbb kincsei közé sorolja.
A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle.
Fő termőhelyei jelenleg Franciaországban, Spanyolországban, Törökországban, Kaliforniában vannak. Dél-Bulgáriában és Jugoszlávia melegebb tájain koronás fákból álló ültetvényeket létesítenek belőle, sőt adott körülmények között el is vadul.
És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Magyarországon is megterem.
