„A világszerte 60 országban humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó Adecco Csoport nemzetközi felmérést végzett arról, hogy az irodai dolgozók munkája miben változott és fog változni a pandémia hatására, és ehhez hogyan tudnak igazodni a cégek.A kutatásunkban 8000 irodai dolgozó vett részt, akiknek a pandémiás időszak alatt megváltoztak a munkakörülményeik, és jellemzően távoli munkavégzésben látták el feladataikat”– tájékoztatott JelenaŽikić, az Adecco Csoport Magyarországért is felelős klasztervezetője a felmérés legfőbb eredményeinek bemutatása kapcsán.

1. Új szintre lépett a rugalmas munkavégzés

Ajárvány miatt szükségesotthoni munkavégzésmegtapasztalt előnyeifeladták a leckét a cégeknek, a dolgozók ugyanis többé már nem a pandémia előtti, kötött munkavégzésben gondolkodnak. A munkavállalók 75 százaléka a vírushelyzet elmúltával is meg akarja tartani a távoli munkavégzés lehetőségét, minden második dolgozó pedig a hibrid, azaz részben irodai –részben otthoni munkavégzést tartaná ideálisnak. A cégek részéről mindez nagyfokú nyitottságot, új munkastílust és csapatszervezést igényel. Meg kell vizsgálni, hogy mely feladatok mentek zökkenőmentesen a távoli munkavégzés során, biztosítani kell, hogy a munkatársak közötti csapatmunka és kapcsolatok ne szenvedjenek csorbát a továbbiakban sem, mindezek mellett pedig az iroda funkcióját is újra kell gondolni. Az új munkarendben akár kisebb méretű iroda is elegendő lehet, a funkciók szempontjából azonban a lehető legtöbbet kell nyújtania, hiszen azok számára, akik most már bárhol el tudják látni a feladataikat, többé nem a munkavégzés elsődleges színtere.

2. Lejárt a 9-től 5-ig tartó munkaidő kora

Nemcsak helyileg, időben is fontossá vált a rugalmasság. A vírusjárványt megelőzően a dolgozók csupán 7 százaléka rendelkezett önállóan a munkaidejéről, és további 48 százaléknak volt némiképp beleszólása abba, mikor végzi el feladatait. A pandémia ideje alatt ez egyértelműen a saját döntés irányába mozdult, ugyanis háromszorosára nőtt azok aránya, akik teljes mértékben maguk osztják be munkaidejüket (22%), miközben az ebben részleges önállóságot kapók aránya is növekedett (54%). Ezt a rugalmasságot a pandémiát követően is szeretnék megtartani, ugyanis egyértelműen ösztönzést jelent a dolgozók számára – legfőképp a kisgyerekes szülőknek. A produktivitás mérésénél tehát tovább kell lépni a fix, óraszám alapú fizetéstől az elvégzett munka alapú értékelésig.

3. Az érzelmi intelligencia a vezetők számára alapkövetelmény lett

Az elmúlt időszak komoly változást hozott a vezetőkkel szembeni elvárásokat tekintve is. A távmunka során olyan képességek kerültek fókuszba, mint a bizalom, a kommunikációs készség, a csapat együttműködésének ösztönzése és a lelki támogatás. Mindezekre a továbbiakban is igényt tartanak, ezért hosszú távon érdemes a vezetőséget ilyen irányú tréningekkel erősíteni.

4. A bizalom elkötelezett dolgozót teremt

Jelen helyzetben a bizalom lett a cég és a dolgozóközötti jó munkaviszony alapja. Egyrészt amunkavállalókhatalmas bizalmat szavaztak a cégeknek, és minden intézménynél – kormánynál és szervezetnél – jobban számítanak a munkáltatójukra egy jövőbeli krízis esetén. Másrészt a cégek dolgozókba fektetett bizalma, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat,ma már a mindennapi munkavégzés alapja lett, és ezt a munkavállalók 78 százaléka a pandémiát követően is fontosnak tart megőrizni.