A Grant Thornton nemzetközi felmérésének eredménye igencsak aggasztó, ha a kulcsfontosságú költségkategóriákat nézzük, hiszen azok világszerte rekord magasak. A megvizsgált 28 ország középméretű vállalkozásai az elmúlt 12 hónapot tekintve átlagosan 21%-os nyersanyagár-növekedésről számoltak be, de az energia/közművek és a szállítási költségek terén is 20%-os a drágulás. A banki/kamatköltségek eközben 16%-kal, a különböző típusú adók pedig 17%-kal emelkedtek.

1. Az inflációs kockázatok azonosítása és mérséklése

Nagyon kevés olyan vállalat van, amely tudatosan készült az extrém inflációs kockázatok mérséklésére. Tévedés azt hinni, hogy az infláció csak bizonyos szegmenseit érinti egy középvállalatnak. Ezért a válságkezelés egyik alappillére, hogy a lehető legszélesebb spektrumban vizsgáljuk a vállalatot, annak érdekében, hogy lássuk ténylegesen mely pontokon érinti a szervezetet és működését az infláció.

Az eddigi pénzügyi tervezés gyakorlatát is felül kell vizsgálni, mert jelenleg az infláció rohamtempóban erodálhatja a marzsokat. Tehát gyakrabban és szélesebb körben kell az eredményvárakozásokat vizsgálni, illetve modellezni.

2. Beszállítói költségek optimalizálása

Az árak rögzítése, a nagytételben történő vásárlás, a feltételek újratárgyalása a partnerekkel, illetve a beszállítóváltás is egy-egy módja a költségek korlátozásának, valamint az árrés-mérték megőrzésének. Fontos felismerni, hogy az inflációs nyomás ugyan növeli a költségeket, de arra nem minden beszállító reagál azonos arányú emeléssel. A kulcs a beszállítókkal való együttműködés, ami az ellátási láncokban jelenleg tapasztalható súlyos feszültségek miatt kiemelten fontos.

3. Outsourcing a költségek csökkentése és a munkaerőhiány javítása érdekében

A kiszervezés több aspektusból is jó megoldás lehet a problémák megoldására, elsősorban a költségcsökkentés és a munkaerőhiány kezelésének szempontjából.
Ehhez azonban meg kell vizsgálni a folyamatok felépítését, az optimalizálási, automatizálási lehetőségeket, és olyan technológiai megoldások alkalmazásának lehetőségeit is, amelyek egyszerűbbé, hatékonyabbá és pontosabbá tehetik a működési mechanizmust. Ezt követően szükséges felmérni a humán erőforrás igényt, és például pénzügyi, IT, HR vagy marketing területen bevonni külsős szakértőket – e szakterületek esetében a munka kiszervezésre már Magyarországon is van gyakorlat.

4. Megérteni a folyamatokat, a működés költségeit

A Grant Thornton szakértői egyetértenek abban, hogy a legtöbb közepes méretű vállalat még mindig nem számítja ki pontosan és rendszeresen az általuk kiszolgált, egyes ügyfelekre fordított időt és költségeket, valamint a nyereség arányát. Krízis idején különösen fontos az ügyfelek szegmentálása, és a kategóriáknak megfelelő kezelése, hiszen a vállalat profitabilitása elsődleges.

Az ügyfélkategóriák meghatározását követően az egyes szegmensek kiszolgálására eső költségek elemzésére kell helyezni a hangsúlyt az összes költségelemet azonosítva, pl. ellátási lánc, értékesítés és marketing, ügyfél-elégedettség növelésére fordított költségek stb. Ez kevésbé a pontosságról, sokkal inkább a következetességről szól. Nincs tökéletes képlet, ami alapján ez kiszámolható, a lényeg, hogy évről évre ugyanazt a formulát alkalmazzuk az összehasonlíthatóság érdekében. A cél, hogy megértsük és átlássuk saját és ügyfeleink működését, a piac reakcióit, valamint azt, hogy partnereink kiszolgálása mennyibe kerül, és ezek fényében változtassunk ott, ahol szükséges.

5. Árstratégia módosítása összhangban a költségnövekedéssel

A Grant Thornton felmérésének eredménye alapján jól látható, hogy számos vállalat milyen gyorsan emelte az árait az elmúlt 12 hónapban. A globális cégek mintegy 52%-a pontosan a költségekkel összhangban korrigálta a díjait, további 35%-uk pedig a költségeknél nagyobb mértékben növelte tarifáit. Ez a fajta árképzés csábító lehet a vezetők számára, hiszen azt gondolják, hogy a jövőben is működhet, azonban ez a fajta stratégia tévútra vihet. 

Az árak kiigazítása előtt fel kell térképezni a termékekkel, szolgáltatásokkal járó teljes, valamint a vásárlói élményhez kapcsolódó költségstruktúrát, és ha egy ügyfélszegmens veszteségesnek minősül, a nyereségesség védelme érdekében az áremelés helyett az ügyfélélmény minőségén is változtathatunk. Ha mégis a tarifaemelés mellett döntünk, több tényezőt kell mérlegelni: milyenek a meglévő szerződéses feltételek, mikorra időzíthető egy emelés, milyen természetűek voltak a legutóbbi emelések, hogyan változtak a szolgáltatások, kik fizetnek magasabb díjat, az áremelések összekapcsolhatók-e új, kevésbé rendszerigényes szolgáltatásokkal, valamint, hogy milyen az ügyfelek fizetési hajlandósága, van-e olyan, amit eddig grátisz kaptak.

6. Intézkedések a tőkeszerkezet javítása érdekében

Válság esetén nemcsak a ráfordítási költségek nőnek, hanem a tőkeköltségek is, mivel a kamatlábak emelkednek az inflációs nyomás visszaszorítása érdekében.

Rövid távon, ha a vállalkozások kiegyensúlyozottan működnek és nagyobb mértékű készpénzzel rendelkeznek, akkor érdemes fontolóra venni a felvásárlást és készletezést az infláció leküzdése érdekében. Ha az ellenkezője igaz, akkor megoldást jelenthet további tőke bevonása, valamint más adósságkezelési stratégia kidolgozása.

7. Belső hatékonyság növelése, költségek, veszteségek csökkentése

A „többet kevesebből” elv egyik mozgatórugója a technológia. A Grant Thornton nemrégiben megvizsgálta, hogy miként segítheti a digitális technológia a közepes vállalatok hatékonyságának növelését, és mely területet érdemes fejleszteni a legnagyobb haszon érdekében. Nem meglepő, hogy az automatizálás, a robotika és a gépi tanulás a termelékenység javításának kulcseszközei.

A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock