A koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások a kormány húsvét előtti döntése értelmében határozatlan ideig érvényben maradnak, ami azt is jelenti, hogy bizonyos üzleteknek nem szabad vásárlókat fogadniuk. Sok üzlettulajdonos viszont nem tud tovább várni, hiába jár a nyitással együtt szabálysértési bírság - írja az Index.

A cipő- és ruhaüzletek, a bútor-, sportszer-, játék-, könyv-, mobiltelefon-, óra- és ékszerboltok a kormány rendeletei szerint nem maradhatnak nyitva. Az ide betérő vásárló és a vevőket beengedő boltos is szabálysértést követ el. Ennek ellenére sok üzlet kinyit, mert a boltosoknak szükségük van a bevételre.
Vámos György szerint mivel az ilyen üzleteket üzemeltetők önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, ami ellehetetleníti a működésüket, ezért szükségük lenne egy olyan, rájuk szabott támogatásra, amellyel a rendeletet betartva átvészelhetik a rendkívüli időszakot anélkül, hogy el kellene bocsátaniuk a munka nélkül maradt alkalmazottakat.
Marad a helyi szigorítás
A húsvéti ünnepekre adott önkormányzati felhatalmazást a kijárási korlátozás helyi szigorítására a most következő hétvégére is megadta a kormány. Az OKSZ ugyanakkor arról számol be, hogy számos jelzés érkezett, miszerint egyes önkormányzatok hatáskörüket túllépve a kereskedelmet közvetlenül érintő döntéseket is hoztak (például vásárlószám korlátozása, arcvédő maszk, gumikesztyű előírása a dolgozóknak, vagy a nyitva tartás közvetlen betiltása).
2020. április 18. (szombat) 00.00 órától 2020. április 19. (vasárnap) 24.00 óráig terjedő időtartamra a települési – a fővárosi önkormányzat a kijárás korlátozására a kijárási korlátozásról szóló Korm. rendeletben foglaltaktól szigorúbb szabályokat állapíthat meg. – olvasható a miniszterelnöki rendeletben. Április 20-án a rendelet hatályát veszti.
"A lényegében zárva tartásra kényszerített, a vásárlók számára a kijárási korlátozásban felkeresni nem engedett üzletek esetében is pénzügyi támogatási lehetőséget kértünk a kormánytól részükre, hiszen nulla forint bevétel mellett lehetetlen a túlélés. Ezt a javaslatot a többi szakmai szervezet és az MKIK is támogatta (lényege, hogy a munkaviszony megtartása mellett a költségvetés támogasson egy részmunkaidős bért, a támogatott időszakot pedig később ledolgozza a munkavállaló, tehát nem segély, hanem egy megelőlegezett bér támogatása, munkaidőkeret-szerűen)." - írja az OKSZ.

