Az Európai Bizottság március elején mutatta be új élelmiszer-biztonsági rendszerét, a TraceMapet, amely mesterséges intelligencia segítségével deríti fel az élelmiszer-hamisítást és az élelmiszer-biztonsági fenyegetéseket.
A TraceMap a RASFF (Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer), a TRACES (Kereskedelmi Ellenőrző és Szakértői Rendszer), az ACN (Riasztási és Együttműködési Hálózat) és több más európai rendszer adataiból dolgozik. E rendszerek működésére példa, hogy az 1979-ben indított RASFF által kiadott riasztások száma 2024-ben 12 százalékkal nőtt a bizottság jelentése szerint – főleg Törökországból, Egyiptomból és Indiából származó, növényvédő szerrel szennyezett zöldség és gyümölcs miatt. Az új rendszer azonban többet tud: egyesíti a különböző hálózatok erejét.
A dzsungelen átlátó robot
Az állami szolgálatot teljesítő mesterséges intelligenciák eddig nem arattak osztatlan sikert – a bolti lopások arcfelismerés-alapú felderítésével kapcsolatban több nyomasztó vagy groteszk eset is előfordult tévesen megvádolt emberekről. Lehetséges, hogy a gépek az élelmiszer-biztonság területén köszörülhetik ki a becsületükön esett csorbát?
A nagy különbség, hogy itt a mesterséges intelligencia mint eszköz nem az emberrel kerül szembe, hanem a közigazgatás mélyén húzódó, merev struktúrákkal.
„A TraceMap forradalmasítja az EU lehetőségeit egy élelmiszer-biztonsági válsággal szembeni cselekvés és az élelmiszer-hamisítás elleni fellépés terén.”
A TraceMap előtt egy problémás összetevő felderítése körülményes hivatali utat követett, a hatóságoktól hivatalosan kikért iratokkal, nyomtatott leírások átnyálazásával járó időigényes feladatot jelentett. A rendszer ehelyett most több adatbázison keresztül képes lekérdezni és felgombolyítani a kereskedő, gyártó, beszállító kapcsolatrendszerét az ellátási láncban.
Tágabb értelemben ezen a területen a mesterséges intelligencia alkalmazásának egyedi haszna, hogy a különböző hivatalok tevékenységét és adatait integrálva teszi hatékonnyá az európai szabályozás betartatását, legyen szó felhígított olívaolajról, szennyezett tejtermékről vagy átcímkézett tenger gyümölcseiről.
„A TraceMap forradalmasítja az EU lehetőségeit egy élelmiszer-biztonsági válsággal szembeni cselekvés és az élelmiszer-hamisítás elleni fellépés terén” – ismertette a hivatalos közleményben Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségért és állatjólétért felelős biztosa, aki kiemelte, hogy a tagországok közötti koordináció javítása mellett ezzel erősödik az unió mezőgazdasági termelőinek és fogyasztóinak védelme is. „Ez egy kritikus infrastruktúra a válságkezelésben és -megelőzésben, ami növelheti minden érdekelt bizalmát az élelmiszer-biztonsági rendszerünk ellenálló képességében” – tette hozzá.
(Forrás: Európai Bizottság)
Akiket a mesterséges intelligencia már „megmentett”
A TraceMap már rögtön az első próbaüzemében életbe vágó problémát mutatott ki: mint kiderült, a közelmúltban bejelentett babatápszer-visszahívások mögött az állt, hogy a segítségével tudták egy mérgező szennyezést tartalmazó összetevő eredetét egy kínai beszállítóig visszanyomozni.
A Nestlé, a Danone és a Lactalis termékeit globálisan érintő eset oka a vuhani Cabio Biotechtől érkező arachidonsav-olaj (az F-vitamint alkotó egyik esszenciális zsírsav) bakteriális szennyezése volt. A bajt a Bacillus cereus által termelt cereulid okozta, egy kifejezetten hőálló méreg, amely főzéssel, sütéssel nem eltávolítható, és hányással és gyomor-bél huruttal járó mérgezést okoz. Nem lényegtelen, hogy az esetben globális cégek és globális beszállítók szerepelnek: a visszahívás végül hatvan országot érintett, a rendszer hatása és befolyása tehát a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül messze túlnyúlik az EU határain. Azon kívül, hogy az európai fogyasztó még nagyobb nyugalommal majszolhatja a világ különböző fejlettségű és szabályozottságú régióiból érkező termékeket, az unió digitális eszközeivel kivetíti elvárásait, így akár a fenntarthatóságra vagy klímaváltozásra is hatással lehet: ütésállóbb, okosabb, megbízhatóbb kapcsolatrendszereket építhet globálisan. Mindez az Európai Bizottság egy éve elfogadott agrárvíziójából is következik, amely egy karbonsemlegesebb, igazságosabb és mindenkinek tisztes megélhetést biztosító jövőbeli mezőgazdaságot képzelt el – úgy is, hogy Európa az utóbbi időkben rugalmasabban kezdte kezelni a környezettel kapcsolatos célkitűzéseket.
Ez természetesen csak a kezdet, és ezúttal már az embereknek kell felzárkózniuk: amennyiben a mesterséges intelligencia a soft-power eszközkészlet részeként is hasznosnak bizonyul, hatékony alkalmazása a helyi adottságokat és kultúrát ismerő humán diplomáciai készségekkel együtt működhet igazán.
A cikk a Store Insider 2026. áprilisi digitális számában is elolvasható.
Fotók: Adobe Stock, Európai Bizottság
