hero
Kottász Adél
Becsült olvasási idő: 1 perc
A jövő teméshozam növelő technológiája már a küszöbön áll

CO₂-vel növeli a terméshozamot a Fortyfour startup.

A terméshozam növelésére számos technológia létezik, amelyek a tápanyagok hatékonyabb hasznosítását, a talaj minőségének javítását és a növények optimális fejlődésének támogatását célozzák. Ide sorolható a precíziós tápanyag-utánpótlás, a talajéletet serkentő mikrobiológiai készítmények, a nanobuborékos öntözés vagy a különféle talajjavító anyagok alkalmazása. Az üvegházi termesztésben emellett bevett gyakorlat a szén-dioxid-dúsítás is: a Greenhouse Magazine beszámolója szerint ennek két leggyakoribb forrása a sűrített vagy folyékony CO₂ tartályból történő beszállítás, illetve a fosszilis tüzelőanyagok – például földgáz vagy propán – égetése, amely a CO₂ mellett meleget és párát is termel.

Egy új, Direct Air Capture (DAC) technológia ígér fenntartható alternatívát az üvegházak CO₂-ellátásában. A technológia a levegőből vonja ki a tiszta szén-dioxidot, amelyet közvetlenül az üvegházak légterébe juttatva fokozza a fotoszintézist és a hozamot. A megoldást a svájci Fortyfour startup dolgozta ki, amely a Wageningeni Egyetem kutatóival együttműködve végzi a rendszer fejlesztését és kísérleti tesztelését. A megoldás helyben, teljesen elektromos működéssel biztosít stabil mennyiségű és magas tisztaságú CO₂-t, így kiszámítható árakat kínál egy olyan piacon, ahol a fosszilis forrásból származó gáz költsége az elmúlt években évi 15 százalékos növekedést mutatott. A startup eddig több mint tíz szándéknyilatkozatot gyűjtött be üvegházi termelőktől, akik előzetesen jelezték, hogy a sikeres tesztek után bevezetnék a rendszert.

Az új rendszer versenyelőnye nemcsak a költségek stabilizálásában rejlik, hanem a fenntarthatósági teljesítményben is. A helyben előállított tiszta CO₂ akár 30–40 százalékkal növeli a terméshozamot, miközben elkerülhető a fosszilis kibocsátás és teljesíthetők a szigorodó európai szabályozási előírások. A technológia plug-and-play kialakítása lehetővé teszi, hogy kísérleti és ipari méretben egyaránt gyorsan telepíthető legyen, így a termelők nemcsak a szabályozási kockázatoktól szabadulnak meg, hanem előnybe kerülhetnek a fenntartható élelmiszer-termelésben is.