Az, hogy az élelmiszerszektor jó működése létkérdés, a laikusok számára is vitathatatlan. A kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, az elmúlt évek történései pedig még inkább rávilágítottak az élelmiszer-ellátási lánc kiegyensúlyozottságának fontosságára; illetve arra, hogy az agrár- és élelmiszerszektor hatékony működése nélkülözhetetlen a fogyasztók biztonságos ellátása szempontjából. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára ezért különösen nagy felelősség hárul hiszen - közel 450 ezres tagságával - az élelmiszer-vertikum legátfogóbb köztestületetként meghatározó a szerepe, számos területen tudja támogatni, erősíteni az agrár- és élelmiszerszektort. Arról, hogy ez a gyakorlatban milyen eszközökkel, szolgáltatásokkal és egyéb módon történik, Papp Zsolt György, a szervezet elnöke nyilatkozott a Store Insidernek.  

Önök az agrárgazdasági kamaránál működésük és feladataik révén szinte testközelből érzékelik az élelmiszer-termékpályán működő vállalkozások helyzetét. Röviden felvázolná, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben mi jelenti a legnagyobb kihívást a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidékfejlesztés számára?

Az agráriumot rendre számos kihívás éri. A mai napig érezhetőek például a koronavírus-járvány hatásai, amelynek globális krízise után soha nem látott mértékű szárazság sújtotta a kontinenst – így hazánkat is –, ami jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. A klímaváltozás, az ahhoz való alkalmazkodás szükségessége olyan kiemelt kihívás, amely az elkövetkező években egyre inkább meghatározza majd a tevékenységünket. Fontos megemlíteni továbbá az orosz–ukrán háborús konfliktust; ennek politikai, gazdasági hatásait mi is érezzük a bőrünkön, és ez a térségünkben piaci krízist is eredményezett. Komoly terheket rónak a gazdálkodókra a magas inputanyag- és energiaárak, valamint a klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban, öntözésben szükséges hatékonyság-növelés is. Mint ahogy a gazdatársadalom elöregedéséből eredő problémák megoldása is egyre halaszthatatlanabb feladat. Továbbá a megtermelt alapanyagok feldolgozottságának fokozása, versenyképesebbé tétele is elengedhetetlen.

Az agrárgazdasági kamara megalakulásakor legfőbb célként a tagok versenyképességének növelését, a kedvező vállalkozási környezet kialakítását és a magyar élelmiszeripar számára előnyös feltételek megteremtését fogalmazta meg. A mindennapi gyakorlatban hogyan tudják támogatni ezeket a célokat?

Kamaránk a kormányzat meghatározó szakmai partnereként széles körű igazgatási és közfeladatokat lát el. Egyik elsődleges feladatunk a tagjaink adminisztratív terheinek átvállalása. Másrészt közreműködünk a jogalkotásban, észrevételeket, véleményeket fogalmazunk meg, érdekvédelmi feladatokat látunk el, hát- térszámításokat végzünk. Mindez szerteágazó tevékenységet kíván. Emellett többek közt javaslatokat teszünk a vertikumban rendelkezésre álló digitalizációs, agrotechnológiai és precíziós megoldások alkalmazhatóságára, fajtakísérletekben veszünk részt, piaci lehetőségeket vázolunk fel a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében. 

Fontos feladatunk továbbá a nálunk összegyűlt tudás átadása a tagság számára. Ennek érdekében hasznos információk közvetítésére vagy éppen edukációs céllal tréningeket, rendezvényeket szervezünk, kiadványokat készítünk. Mindezt úgy, hogy közben minden lépésünkkel elősegítsük, támogassuk a vállalkozások alkalmazkodóképességét is, például a klímaváltozás okozta változásokhoz. Ehhez adottak a feltételek, hiszen a tagságunk összetétele révén rálátunk az egész élelmiszer-vertikumra, egyaránt szoros kapcsolatban vagyunk a termelőkkel és a feldolgozókkal is. Röviden összefoglalva: abban kell moderátornak lennie a kamarának a tagság körében, hogy begyűjtse a releváns adatokat, azokat képes legyen megfelelően analizálni, szintetizálni, a trendeknek megfelelő szemléletet tud-
jon formálni, illetve segítse a vállalkozásokat jövőképük kialakításában.

Néhány számadattal felvázolná a kamarai tagság szerkezetét? Hány mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozást jegyeznek tagként?

A kamara tagsági szerkezete rendkívül összetett, a teljes szektort lefedi a növénytermesztőktől, az állattenyésztőktől és az egyéb gazdálkodóktól a gyártókon,
feldolgozókon át egészen a nagykereskedelmi szereplőkig. Ide tartoznak továbbá a kapcsolódó szolgáltatást nyújtók is, mint például szaktanácsadók, szakértők mezőgazdasági gépkölcsönzők. Működési forma szerint hozzánk tartoznak az őstermelők, a földművesek, valamint az agrártevékenységet végző egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek. Jelenleg közel 430 ezer tag szerepel a tagjegyzékünkben, köztük 365 ezer magánszemély, akik közt néhány ezer olyan egyéni vállalkozó tagunk
van, aki élelmiszeripari vagy nagykereskedelmi főtevékenységgel rendelkezik. A tagságunkat alkotó gazdálkodó szervezetek között ez az arány már magasabb, a céges tagság közel 20%-a rendelkezik ilyen főtevékenységgel.

Már önmagában a szerteágazó tagság is nagyfokú koordinációs munkát feltételez. Miként lehet a mindennapokban hatékonyan összehangolni ezt a munkát a különböző érdekek érvényesítése mentén?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire, mint eddig, a jövőben is nagy hangsúlyt fogunk fordítani. A mezőgazdasági,
élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket összefogó szervezetként számunkra nagyon fontos, hogy mindannyiuk javaslatait, észrevételeit meghallgas- suk és figyelembe vegyük ahhoz, hogy érdemi lépéseket tudjunk tenni. Egyeztetéseket folytatunk a társszervezetekkel, mindennek mentén, teljes termékpályákban gondolkodva állítjuk össze és terjesztjük elő javaslatainkat a kormánynak. Az eredményességet nagymértékben segíti, hogy a kormánnyal – annak stratégiai partnereként – szoros az együttműködésünk. Továbbá a kamarai tagok érdekei mellett az EU-s vitákban is következetesen kiállunk, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete folyamatosan pozitív irányba mozduljon el.

Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-feldolgozásig, gyakorlatilag a kereskedők „ajtajáig” rálátnak a folyamat minden egyes mozzanatára. Az azonban, hogy a tagság számára ez sikeres értékesítésben is jelentkezzen, a kereskedelmi szektorral is szorosabb együttműködést feltételez.

Fontos az együttműködés a kereskedelmi láncokkal, üzletekkel. Ebben eltökéltek vagyunk, hiszen a termelők, beszállítók számára meghatározó, hogy hosszabb távon legyen értékesítési partnerük. Mindemellett azért is tartom kiemeltnek a kereskedelemmel való kapcsolattartást, mert sok értékes visszacsatolást kapunk tőlük; például milyen alapanyagokra, termékekre van igény, mit lehet eladni, hogyan változnak a fogyasztói szokások, és még sorolhatnám. Ezek nagyon hasznos és
a piaci esélyeket növelő információk a tagjaink számára. A hatékonyságnövelés és a versenyképesség megőrzése érdekében rendszeresen kezdeményezzük a közösen gondolkodást akár pilot programok keretében, elemezzük a lehetőségeket. Hol vannak még kiaknázatlan piacok, és mik azok az igények, amelyeket ugyan nem biztos, hogy minden esetben ki tudunk elégíteni, viszont együtt keressük a válaszokat, hogyan lehet(ne) azt, azokat mégis orvosolni. Egyszóval folyamatosan igyekszünk moderálni a termelő, a feldolgozó és a kereskedelem közötti egyensúly fenntartását, a hangnemet és felmérni a fejlődési lehetőségeket.

Ha már a fejlődési lehetőségeket, hatékonyságnövelést említette, nap mint nap halljuk: nincs versenyképesség- növelés fejlesztések nélkül. Jelenleg milyen pályázati lehetőségek nyitottak az agrár- és élelmiszerszektor
számára?

A 2024-ben meghirdetett, kisebb, illetve nagyobb élelmiszer-feldolgozókat  célzó  pályázati  felhívásokra – főként a komplex fejlesztésekre – jelentős számú
támogatási kérelem és kimagasló forrásigény érkezett be. A 2021–2027 közötti programozási időszakra elkülönített 750 milliárd forint támogatásból 2021–2022 között – még az előző támogatási elvek szerint – 50 és 200 milliárd forint forrásösszeggel kerültek meghirdetésre a mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó támogatási felhívások. A komplex fejlesztések ebben a periódusban is jelentős számúak és mértékűek voltak, így a források hétéves tervezett ütemezésén módosítani kellett. Ennek megfelelően 2023-tól a KAP Stratégiai Terv (ST) keretében közel 450 milliárd forint támogatás maradt, amelyre alapozottan több pályázati felhívási szakaszt is terveztek. A 2024 augusztusában és szeptemberében megnyílt felhívások eddig nem tapasztalt beruházási szándékot mutatnak a hazai feldolgozóipar részéről.

A kisebbeket célzó pályázati kiírásra a keretet éppen meghaladó, 54 milliárd forintnyi összegű, a nagyobb fejlesztéseket támogató felhívásra közel ötszörös támogatási igény, vagyis mintegy 708,5 milliárd forintra vonatkozó igény érkezett be már az első két szakaszban. Élelmiszer-előállítást célzó fejlesztésekhez egyébként más tárcáknál és közvetlen EU-s keretből is rendelkezésre állnak források, igaz, itt más nemzetgazdasági ágazatokban működő vállalkozásokkal együtt kell a források elnyerésért „küzdeni”, nincs dedikált agrár- vagy élelmiszer- ipari forráselkülönítés.

Hogyan tudják segíteni a tagjaikat a sikeres pályázásban?

Kiemelten fontos feladatunk, hogy tagjainkat segítsük a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában. Annak érdekében, hogy a 2027-ig rendelkezésre álló összesen mintegy 5400 milliárd forint értékű uniós és hazai forrás a lehető legjobban hasznosuljon az ágazatban, számos adminisztrációs terhet le kívánunk venni tagjaink válláról. Ebben a munkában a falugazdász tanácsadóink országszerte rendelkezésre állnak, bármely kérdésben lehet hozzájuk fordulni. Csak két példa erre: az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az ökológiai gazdálkodási (ÖKO) pályázatok több mint 20 százalékát az ő segítségükkel adták be a gazdálkodók. Másrészt jelenleg is folyamatban van a mezőgazdasági kisüzemek beruházási
támogatását célzó kérelmek beadása, az erre a kiírásra pályázók számára falugazdászaink díjmentesen készítik el a támogatási kérelmeket.

Napjainkban nem mehetünk el a klímaváltozás okozta körülmények hatásának megemlítése mellett, ami az agráriumban és az élelmiszeriparban hatványozottan jelentkezik. Magyarország szántóföldi növénytermesztése – adottságai okán – továbbra is a hagyományos kultúrákra, főként a búzára, kukoricára, napraforgóra, árpára, repcére épül. Ezek foglalják el arányaiban a legnagyobb vetésterületeket. A klímaváltozás hogyan írhatja át mindezt, a termelőknek érdemes-e alternatív növénykultúrákban gondolkodniuk?

Valóban, napjainkban a klímaváltozás vagy az, hogy mit tudunk tenni
a környezet fenntarthatóságáért, az egyik legnagyobb kihívás a számunkra, és ez a jövőben egyre több és szerteágazó feladatot ró ránk. Az egyik legégetőbb kérdés a talaj vízháztartásának a megőrzése. Kamaránk tagja lett a három minisztérium szakembereiből álló Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságnak, amelyben azon dolgozunk közösen, hogy hogyan tudunk tartósan a talajba vizet juttatni, a meglévő csatorna-infrastruktúrát feltölteni vízzel. A tartós vízhiány elkerülésének problematikájára már több jogszabály-módosítás is történt, amelyek vélhetően
javítanak a helyzeten. A klímaváltozás azonban más aspektusokat is felvet, többek között például valóban hatással lehet a növénytermesztés fajtaszerkezetének összetételére.

Mondana erre példát?

A hazai mezőgazdaságban egyre nagyobb figyelmet kap a vetésszerkezet diverzifikálása, és több alternatív növényfaj is megjelent az utóbbi években. Kétség- telen, az új növényfajok bevezetése számos előnnyel járhat, például befolyásolhatja a talaj egészségének javítását, növelheti a kártevők és betegségek elleni
védekezés hatékonyságát, valamint bővítheti a gazdaságok jövedelmezőségének lehetőségeit. Az alternatív növényfajok bevezetése azonban új megoldásokat kíván például a megfelelő termesztéstechnológia és piacok kialakítása, valamint a gazdák képzése és támogatása szempontjából is, ami nem egy máról holnapra megvalósítható folyamat. Kétségtelen azonban, hogy a diverzifikáció hosszú távon hozzájárulhat a mezőgazdaság fenntarthatóságához és versenyképességének javításához. A folyamatot elősegítendő a kutatók folyamatosan vizsgálják az új, alternatív növényfajok termesztési lehetőségeit és előnyeit. A cirok például a szárazságtűrő képessége miatt különösen ígéretesnek tűnik, és az elmúlt években egyre növekszik a különböző gyógy és fűszertermő területek nagysága is. Ez egészen új szegmens, és a gyakorlat azt mutatja, van is bennük üzleti potenciál, mert nő irántuk a fogyasztói igény.

Hogyan viszonyul a tagság az alternatív megoldásokhoz?

A szemléletváltás egyre több gazda, feldolgozó hozzáállásában érzékelhető. Számtalan vállalkozás kezdett el második vagy harmadik lábként alternatív megol- dásokban gondolkodni. Csak egy adat ennek érzékeltetésére: Magyarországon 5 millió hektárnyi terület van mezőgazdasági művelés alatt, ebből összességében eddig már mintegy 2 millió hektárnyi területről jelezték a gazdák, hogy szeretnének környezettudatosan, ökológiai gazdálkodás keretében termelni. Tehát abszolút érzékelhető egyfajta előrelépés és igyekezet olyan tekintetben, hogy a meglévő erőforrásainkat fenntarthatóbb módon használjuk fel. Ezért fontos, hogy olyan jogalkalmazási, jogalkotói és együttműködési folyamatokban vegyünk részt,
amelyeknek vannak pozitív, kézzelfogható jelei. Ha a szükséges lépéseket meg- tesszük, és sikerül fenntartanunk a biodiverzitást, a következő generációnak is lesz lehetősége eredményesen gazdálkodni.

Mindezek fényében ön szerint mik azok a legfontosabb feladatok, amikkel rövid és hosszú távon jelentősen javítható a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképessége?

Az elmúlt időszak megmutatta, hogy a magyarországi vállalkozások jó része nyitott a változtatásra, képes alkalmazkodni. A mi dolgunk megadni számukra a változó körülményekhez a megfelelő tudást és szemléletet. A kamaránál rövid távon azért kell dolgoznunk, hogy a tagságunk eredményesen tudjon termelni, és ahhoz sikeres értékesítés kapcsolódjon. Hosszabb távon a versenyképesség fokozását több tényező befolyásolja. Jelentős szerepet játszanak benne a fenntarthatósági szemléletnek is megfelelő innovációk, a folyamatos megújulás, amely nemcsak a fogyasztói igényekhez alkalmazkodó termékfejlesztést és előállítást jelenti, hanem a költséghatékony gyártási folyamatok és környezetkímélő csomagolási megoldások naprakészen tartását is. A modern technikai eszközök bevezetése és széles körű alkalmazása költséghatékony, erőforrás-optimalizáló megoldást nyújt a vállalkozások számára. Mindemellett hangsúlyt kell fektetni a változó és jelentősen specializálódó fogyasztói igényeknek megfelelő, minőségi hazai élelmiszerek piacának bővítésére, az exportlehetőségek maximális kiaknázására. Személy szerint úgy gondolom, hogy a jövőben a fejlődés kulcskérdése az lesz, miként tudunk megbirkózni a klímaváltozás hatásaival, vagyis a legfontosabb feladatunk az agrárágazat alkalmazkodóképességének elősegítése lesz. Ez nemcsak a termékpálya jövedelmezőségének fenntartása miatt létkérdés, hanem azért is, mert meggyőződésem, hogy az agrárium tudja a legtöbbet tenni a környezeti egyensúly fenntartásáért.