A kecsketejnek már az ókorban is sok kedvező egészségmegőrző és gyógyító hatást tulajdonítottak mind belsőleg fogyasztva, mind pedig külsőleg használva. Sokan pedig ma is úgy gondolják, hogy egészségesebb a tehéntejnél. Mi ebből az igazság? Erről kérdezte a magyarmezogazdasag.hu Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökét.

A görög mitológia szerint Zeuszt is kecsketejjel nevelték, az orvostudomány első nagy tekintélyeiként számontartott Hippokratész és Paracelsus pedig fontos szerepet tulajdonított a gyógyító hatásának. Kleopátráról és Néró feleségéről, Poppearól, valamint Sissi osztrák császárnéról egyformán feljegyezték, hogy kecsketejjel kezelték a bőrüket.

A kecsketej fogyasztásának természetesen számos egészségmegtartó és gyógyító hatása ismert, csakúgy, mint a tehéntejnek. A kérdés azonban az, hogy valóban egészségesebbnek tekinthető-e, mint utóbbi, illetve fogyaszthatják-e a laktózérzékenységben, illetve tejfehérjeallergiában szenvedők.

Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke szerint nehéz megmondani, hogy mi állhat a fent leírt pozitív fogyasztói tapasztalatok hátterében, de azt biztonsággal állíthatja, hogy nem a kecske- és a tehéntej beltartalma közötti különbség.

Elképzelhetőnek tartja, hogy egy korábban laktózérzékenységben szenvedő ember tejcukorérzékenysége idővel rendeződik, mivel a bélrendszere regenerálódik és így már jobban tolerálja tejet.

Az azonban akár veszélyes tévedés is lehet, hogy vannak olyan tejek – akár az A2 tehéntej vagy a kecsketej -, amelyek nem váltják ki a tejfehérjeallergiát.
Ez nem igaz! – hangsúlyozta a szakember. A kecsketejben található fehérjék összetétele nem különbözik lényegesen a tehéntejben megtalálható hasonló fehérjékétől, és nem emészthetők jobban, mint azok.

Alapvetően nincs jelentős különbség a kecse- és a tehéntej beltartalmában. A kecsketej minimálisan kevesebb tejcukrot és minimálisan több esszenciális – vagyis jó – tejzsírt tartalmaz, ami nem jelentős különbség az emberi szervezet zsírszükséglete tekintetében, de nincs benne lényegesen kevesebb azok közül az anyagok közül, amelyek problémákat okozhatnak.

A laktózintoleranciában szenvedőknek a savanyított, valamint a laktózmentes tejtermékek fogyasztása ajánlott. Ilyenek kecsketejből is készülhetnek, igaz, a sajtok közül a hosszabb érlelésűek előnyösebbek, ebből azonban többnyire lágy sajtokat szoktak készíteni.

„A kecsketej és a belőle készült termékek változatosabbá tehetik a táplálkozásunkat, színesíthetik az alapanyagok körét, de a speciális táplálkozási helyzetekben – mint a laktózintolerancia vagy a tejfehérjeallergia - nincs különbség tej és tej között
– húzta alá a szakember. Különleges gyógyító hatást tulajdonítani a kecsketejnek, akár veszélyes tévedés is lehet.”