Konferenciával tisztelgett a Budapesti Corvinus Egyetem a 20 éves magyar uniós tagság előtt május elején. A nyitóelőadást Jeroen Vergeylen, Belgium magyarországi nagykövete tartotta, aki elmondta, a 2004-ben belépő tagállamok számára a teljes jogú uniós csatlakozás nem a visszatérést jelentette Európába, hiszen mindig is európaiak voltak, azok is maradnak, hanem lehorgonyzást a szabadságban, a demokráciában és a jogállamiságban, ami új lapot nyitott a jövőre. Szerinte ezek az országok a vasfüggöny nélkül az integráció korábbi fejezeteinek is részesei lettek volna.
„Hagyni, hogy az EU működjön”
A nagykövet hangsúlyozta, 2024 Belgium és Magyarország számára is kiemelkedő év, hiszen a két állam a soros elnökséget egymás után tölti be a két félévben. Megjegyezte, Belgium már 13-adjára fogja betölteni ezt a pozíciót, és ezek egyik tanulsága, hogy egyetlen elnökség sem egyforma, és hogy minden elnökség válságokkal jár. Csak úgy tudtunk úrrá lenni a kihívásokon, ha a többi tagállammal, az uniós intézményekkel és a globális partnereinkkel együttműködünk.
„Az a fő elvünk, hogy hagyjuk, hogy az EU működjön. Mi, belgák tudjuk, hogy mindig van mód a kompromisszumra, mert nincs más választásunk” – közölte Vergeylen.
A diplomata a magyar elnökséggel kapcsolatos öt uniós elvárásról is beszélt belga szemszögből. Mivel a magyar diplomaták és tisztviselők jól felkészültek, zökkenőmentes váltásra és jól szervezett elnökségre számítanak. Azt várják, a magyar elnökség továbbviszi a versenyképességgel és a védelmi ipari stratégiával kapcsolatos munkát.
Emellett véleményük szerint az uniós elnökség közreműködésével meg kell alkotni a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtási szabályait, szoros figyelemmel kell kísérni Ukrajna támogatását, tovább kell folytatni a bővítési tárgyalásokat és az unió belső reformjait is.
„A tagállamok eleinte úgy dolgoztak, mintha ott se lettünk volna”
„Pártállástól függetlenül a magyar kormányok teljes folytonosságot képviseltek a tárgyalásokon. Amikor sikerült a fő cél, a csatlakozás, nagy lelkesedéssel, sok reménnyel indult az ország, de aztán elvesztette a stratégiai irányt, nem volt kitalálva, merre tovább, Magyarország. A hangulat is más lett, a 15 taggal még megbeszélésszerű volt, 25-tel már közgyűlésnek tűnt” – ezt már Balázs Péter korábbi külügyminiszter jelentette ki a konferencia szakértői kerekasztal-beszélgetésén.
Ezt olyan diplomatákkal rendezték meg, akik aktívan részt vettek Magyarország uniós csatlakozási folyamatában, és egyben a Corvinus (illetve elődintézményének) alumnijai. Balázs szerint azok lettek a legnagyobb vívmányok, amelyek észre sem veszünk, mert az életünk részévé váltak, pl. a szabad mozgás az unióban.
Becsey Zsolt, az EU melletti magyar misszió helyettes vezetője felidézte, a csatlakozás után a régi tagállamok eleinte úgy dolgoztak, mintha az új tagok ott se lettek volna. „Az első egy–másfél évben be kellett bizonyítanunk, hogy készen állunk a munkára, és értünk hozzá”.
Úgy látta, a politikusok a kormányban mindkét oldalról 2004 óta csak arra koncentráltak, hogy valahogy elköltsék a pénzt, és nem arra, hogy figyeljék, hogyan költik el a pénzt, mi jön utána, gazdaságilag kifizetődő-e a beruházás működtetése.
A szakember számára az a csatlakozás legnagyobb eredménye, hogy a magyarok jogilag és félig-meddig lelkileg is európaiak lettek az európaiak számára; “nem másodosztályú tagságot kaptunk, a mély vízben úszhatunk”.
Andor László korábbi EU-biztos arról beszélt, az egységes piac elve nagyon érzékeny tárgyalási téma volt, a bevezetése a sokkok elkerülése érdekében egyfajta fokozatosságot igényelt. Az egységes piac megnyitása után az ebből eredő egyensúlytalanságok a tőkében és a munkaerőben sokkal nagyobbak voltak az egyes országokban. Ebből is eredhet az érzés, hogy az integrációs folyamatban tőke- és munkaerő-deficitessé váló országok nem értek el annyit, mint a társaik.
Úgy látja, sok terület fejlődött, de hiányérzet is tapasztalható, például nincs még bevezetve az euró. Emellett a bérekben, a szociális párbeszédben még mindig szakadék van Kelet és Nyugat között. Ami szerinte nagyon pozitív mindenki számára, az a szomszédokkal való kapcsolatok és az integrációs együttműködés, ami egy sajátos magyar perspektíva az uniós integráció jelentőségére.
